Ugrás a fő tartalomra

Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: 2012

A gnú és a hiénák

A gnú, egy mérsékelt állat. A hiéna meg, demokrata. A gnú csordákban él, és csak legelészik, csak legelészik… Ha, van mit! A hiéna hordákban él, és csak eszi, csak eszi, csak eszi - a gnút. A gnú meg bambán tűri, csak tűri, csak tűri… Azt mondták neki, hogy az afrikai értékeknek az felel meg, ha hagyja magát enni. A hiéna meg úgy van vele, ha a gnúnak ez jó, akkor miért ne egye! A gnú meg már megszokta. Tegnap is megette a hiéna, meg tegnapelőtt is, meg azelőtt is. A hiénának nem is kell titkolnia, hogy imádja a gnút – megenni. De csak, megenni! A gnú, amikor megunja, hogy mindig ez a hiéna eszi, akkor választ egy másik hiénát - szabadon. (Legalább is azt hiszi, hogy szabadon.) A másik hiéna meg, tovább eszi a gnút. Azt, ami még megvan belőle. A gnú meg boldog, hogy választhatott „szabadon”, a két hiéna közül. A hiéna állítja (ez a másik), hogy Ő nem is eszi a gnút, hanem csak nyalogatja és azon töri magát, hogy a gnúnak minél jobb legyen. A gn

X-faktor

Azt mondja az egyik haverom - az, amelyiken már hatéves korában mutatkoztak az öregkori elbutulás jelei, és akit a helyi kocsmából is kiutáltak, mert négy-öt feles után, erőszakosan a kocsmáros fülébe bömbölt valami ismeretlen „dalt”, az meg kínjában a kocsmapultot harapdálta, mint prosti a stricije fülét, ha kevés a zseton - hogy ő is szervez a faluban egy x-faktoros vetélkedőt. Zsűribe már be is szervezte a sógorát, akinek olyan „kifinomult” zenei hallása van, hogy rendszeresen összetéveszti a hárfát a nyárfával. Ez az idióta, tavaly ősszel bement az egyik faiskola kertészetébe, hogy néhány hárfacsemetét vásároljon ültetni. Lapáttal kergették ki. Zsűri tagnak lett felkérve a szomszédja is, aki szintén vájt fülű. Legutóbb a háziorvosa vájta ki a füléből az ott pangó zsiradékot – nagy nehezen. Mondta is neki a doki: Feri bá! Ha legközelebb jön, hozzon magával fúrópajzsot is! Ha nincs otthon, kunyeráljon egyet a metróépítőktől! Harmadik zsűri tagnak az anyósát nyerte meg.  Ennek a

A proli, mint olyan

A proletariátus (latin proles „utód” szóból) kifejezést az alsóbb társadalmi osztály megjelölésére használják (tagjai a „proletárok”, röviden „prolik”). Eredeti meghatározásban azok az emberek, akik nem rendelkeznek vagyonnal. / Wikipédia / De, csak az eredeti „meghatározásban” !!!   Ma már mindenki tudja, hogy a proli mibenlét, nem vagyon, hanem mentalitás kérdése, szellemi, jellemi kategória. Lehet egy nincstelen szegény is talpig nagyszerű úriember - a szó nemesebb értelmében és egy többszörös milliomos újgazdag, vagy egy jól kereső, magas beosztású politikus is lehet ócska proli, ringy-rongy senkiházi, ha olyanok a belső tulajdonságai. Mert: A prolinak nincs szégyenérzete. Rávehető mindenre, meg annak az ellenkezőjére is. Befolyásolható, uszítható. A prolinak nincs nemzettudata. Majmol mindent, ami idegen. A nemzete történelmét elferdítve ismeri és terjeszti. Nemzete himnuszát nem énekli, jó esetben közömbös pofával, kénytelen - kelletve kivárja, hogy mások

Sztratoszféraugrás

Azt mondja a nagyeszű, tanult haverom (amelyik közvetlenül a nyugdíjazása előtt múlt ki az általános iskola hatodik osztályából), hogy Ő is megpróbálkozik a sztratoszféraugrással, mert szerinte, amit az osztrák fickó megcsinált, az gyerekjáték. Már el is kezdte a felkészülést. Elsőnek (a fokozatosság elvét betartva), a tyúkól tetejéről ugrott le, ejtőernyője késleltetett kinyitásával. Ami annyit jelent, hogy miután a „mélybe” vetette magát, ráérősen megivott egy csésze kávét (el is mosogatta a bögrét) és csak azután húzta meg a kioldó zsinórt. A következő lépés, sántikálással telt el (meg a következő utáni is). Másnap magasabbra tette a mércét. Elhagyta az ejtőernyőt, mert azzal csak a baj van és a nyárikonyha kéményéről ugrott a szomszéd virágoskertjébe, ahonnan talicskával hozták haza, mert semmilyen biztatásra sem tudott talpra állni. Az orvos azt mondta neki, szerencséje, hogy nem fejre esett, mert akkor politikusként lébecolhatna csak tovább, havi két milláért. Így pedig me

Kánikula

A haverom, aki két házzal odébb lakik, és akit az anyósa is ver rendszeresen (sajnos mindig a fejét üti), azzal dicsekedett tegnap, hogy az Ő háza udvarán olyan hőség van, amitől a macskájuk most úgy néz ki, mint az aszalt szilva. Mondom neki: Az, semmi Te gyagyás! Nálunk az asszony délelőtt kivitte a ruhákat száradni az udvarra és este hamut hozott be helyettük. Mire a cimbora: Az is valami? Az én nejem csak úgy tudott megmaradni a lakásban, hogy rákötöttük a gumislagot. Csak, azzal volt egy kis bajunk, hogy az öntözőcső fél colos volt, az asszony pofája meg kettő. - Figyelj pupák - mondtam: Az én nejemnek meg úgy leégett a háta, hogy mire a biztosító kifizette a kárt, bele is rokkant, csődeljárást kellett ellene indítani. A tűzoltók, akik az esethez kivonultak, alig tudták megakadályozni, hogy az anyósra is átterjedjen a tűz. A három fecskendő közül egyet az Ő locsolására használtak. Az öreglány először azt hitte, hogy a húsvéti locsolkodók jöttek meg és verset is

Marhanóta

Hazai marhák egy csoportja email-ben keresett meg és kérték, hogy ne csak mindig a birkasorsot énekeljem meg, hanem írjak egy dalszöveget nekik is. Mivel az ökrök mindig közel álltak hozzám – legálabb is, ami a helyesírás világát illeti – hát körmöltem néhány rigmust a kedvükért: Marhanóta Kies pusztán, tikkadt napon Sül a képünk, jaj de nagyon Marha fejjel bambán nézünk Saját vesztünk! Mit, idézünk Vágóhídon hentes dalol A fülünkbe csalfán papol Kábítja az ökör fejünk Nem kell már a sovány tejünk A húsunkra megy a játék Hentes dalban ez az „árnyék” Nincsen jövőnk csak jelenünk Kanálisban, a tejünk Fájdalmas a tagló, mondják. Felsálunkat készre bontják Uszályunkból leves készül A „mészáros” ettől szépül. Okosodni sosem fogunk Ezért hagyjuk ott a fogunk Otthagyjuk, mert ökör eszünk Arra jó, hogy eszünk, eszünk (Ha, van mit!) Kajáljuk a marha tápot Ami szénát sosem látott Viseljük a marha sorsot Husikánkra szórnak

Birkaének

Árokparton, selymes füvön  Legelgetünk külön-külön,  Pulikutya körbeugat,  Mutatja a helyes utat,  A juhász is itten álla,  S a botján nyugszik álla.  Nézegeti, van-e birka,  Amelyiken dús az irha.  Nyírogatnak, ha kell, ha nem,  Az akolunk kies panel.  Kies panel, ez kell nekünk,  Nyirkos alom, ez a helyünk.  Nincsen fűtés, minek legyen,  Nem úgy, mint a Rózsa”hegyen”.  Gazda(g)asszony megfej néha,  Nem felejti, nem oly méla,  Amikor már nincsen tejünk,  Tőkén végzi bamba fejünk.  Birka-húsunk felszabdalva,  Pörköltként megy az asztalra,  A bőrünkre a szűcs lesel',  Birka „fronton” ha (elesel),  Kikészített irhabundánk  Meleget ad, mintha tudnánk.  Nem tudjuk, hisz ez az énünk,  A tükörbe sose nézünk.  Tükör helyett mindent hiszünk,  Pocsolya az ivóvizünk.  De:  Mit tehetünk, ezek vagyunk,  Erre képes a mi agyunk,  Birkamódra legelészünk,  Ez marad az osztályrészünk.  Tisztelet, az egyre több kivételnek!

Devizahitel II.

T ele van az írott és elektronikus sajtó a devizahitelesek számára „nagylelkűen” felajánlott „kedvezményes” hiteltörlesztési lehetőségekkel, csak élni kell(ene) vele. De hát, a feltételek - némi túlzással - az itt leírtakhoz hasonlóak. --------------------------------------------------------------------------------- - Jó napot kívánok! Itt lehet igényelni a devizahitelek rögzített árfolyamon való törlesztését? - Jó helyen tetszik járni. Csak néhány pihekönnyű feltételnek kell megfelelnie és már megy is minden, mint a karikacsapás. Foglaljon helyet! - Köszönöm, inkább állnék. - Higgyen nekem, jobban jár, ha leül! - Na, jó.  Akkor lenne szíves mondani egyet-kettőt a feltételek közül? - Először is! Akkor élhet ezzel a lehetőséggel, ha nem töltötte be a 29. életévét, de 30 évesnél egy nappal sem fiatalabb. - Azannyát!  Ez egyre keményebb! - Várjon, még nincs vége! A családon belüli gyermekek száma pontosan három kell, hogy legyen. Se több, se kevesebb! És persze,

Színek jelentéstartalma a pszichológia szemszögéből II.

Kocsis Katalin, a színek lélektani hatását elemző sorozatának a második része, amely a  zöldet  vizsgálja meg alaposan, egy-egy festményem példáján keresztül. Zöld A férfiak előszeretettel használják a zöldet és a kéket, mivel hideg, letisztult színek. Ezek amellett, hogy nyugalmat sugallnak, férfias színnek számítanak. A zöld a természetnek - tavasznak, a természet megújulásának, a növekvő életnek a kifejezője.  Szimbolizálja a fejlődést, harmóniát és a termékenységet. Különösen az örökzöld növényekhez kötődik termékenységi és halhatatlanságot kifejező szimbolika. Erős érzelmi összefüggés van a zöld szín és a biztonság között, mivel a zöldnek nagyszerű nyugtató ereje van (kórházak). A legpihentetőbb szín az emberi szem számára. A színskála "közepén" áll, kiegészítő színe a piros, s mivel a kék és a sárga elegye, jelöli egyben a színek hármasságát. Ebből adódik kétértékűsége is: lehet a fiatalság, a remény, a boldogság, ugyanakkor a változás az átmeneti

Adó

Most, hogy a divatba jött az adófajták leg elképesztőbb változatainak a kiagyalása, majd bevezetése, nekem is támadt egy-két ötletem, amivel meglehetne örvendeztetni az istenadta népet, de legalábbis annak kétharmadát, különös tekintettel azok, „okosan” leadott voksaira. Na, szóval: Vezessük be az öregségi adót! Mert mégiscsak felháborító, ahogyan ez a szerencsésen megvényült réteg dőzsöl a javakban. Némelyikük már nem bír magával. 5 dekánként veszi a baromfi párizsit (havi rendszerességgel), miközben rá sem hederít a direkt neki gyártott Pick szalámira. Pazarló életmódjukra misem jellemzőbb, mint az, hogy az utcán két-három kuka mellett is elmennek úgy, hogy bele se néznek. A rongyrázóbbak pedig attól sem riadnak vissza, hogy a macska szájából is kivegyék az egeret. Vezessük be a madáradót! Aki megengedheti magának azt, hogy a háza tetejére szálljon egy veréb, az fizessen, mint a huszártiszt! Aki meg pazarol és nagyobb madarat hagy a háztetőn turbékolni, ne adjisten kere

Kisdoktori

Azt mondja az egyik haverom, akinek két kisdoktorija is van, hogy az egyik kisdoktoriját, egy Kis nevű ügyvédtől vette (ezért kis-doktori az csak), a másikat meg a Sándor palota előtt találta egy kukában. Azóta is bánja, hogy ennek a Kis nevű, seggen ülő hétpróbásnak a doktorijára alkudott meg, mert másnap szóltak neki, hogy egy bizonyos Dr. Nagy is eladná a doktoriját ráadásul olcsóbban, mint ahogyan Ő vette azt Kis doktortól.  Aznap éjszaka nem is aludt egy dekát sem, mert úgy felzaklatta a tudat, hogy fele pénzért (a kisdoktori helyett) most nagydoktorija is lehetne.  A faluban többen is kiröhögték, hogy ezért a doktorrövidítést a neve elé, csak kisbetűvel írhatja. A vénasszonyok is rajta köszörülik a nyelvüket az eset óta és volt, amelyik meg is köpdöste emiatt. Azt mondja; majd kisült a szeme a szégyentől, amikor az ivócimborák füle hallatára szidalmazta a piacon egy kofa, hogy nem szégyelli magát, mert a faluban a legutolsó taknyos orrú kölyöknek is van már nagydoktorija, ne

Színek jelentéstartalma a pszichológia szemszögéből

Ez az írás, Kocsis Katalin, a színek lélektani hatását taglaló sorozatának az első része, amely a pirosat vizsgálja meg alaposan, néhány festményem példáján keresztül.   A szín egy agyban keletkezett érzet, az agy reakciója a fényre. Sir Isaac Newton 1666-ban felfedezte, hogy a prizma a fehér fényt a színspektrum különböző színeire bontja. Minden színnek más és más a hullámhossza, ennek megfelelően a különböző színek eltérő tulajdonságokkal rendelkeznek. A szivárvány színeit nevezzük spektrumszíneknek. Nem spektrális színeknek azok a színeket hívják, amelyek nem fordulnak elő a szivárványban (barna, rózsaszín, ezüst, arany stb.). Azokat a színpárokat, melyek tagjait egymással összekeverve fehéret eredményeznek, komplementer színeknek nevezzük. Ezen kívül még természetesen sokféleképpen csoportosíthatók a színek. A színeknek már az ókori kultúrában is különleges szerepe volt. Szimbolikus tulajdonságokat: erőt, rontást vagy gyógyítói képességeket tulajdonítottak nekik. Azó

Szavazógombok

Riporter (R): Képviselő Úr, mi Önnek a munkaköri feladata, ott a parlamentben? Képviselő (K): Hát, ö, ő, a gombnyomogatás! (Természetesen a bulvársajtó böngészése, a laptop játék és a keresztrejtvény fejtegetésen kívül.) R: Hány gombot kell kezelnie egyszerre? K: Ö, ő… Egyszerre csak egyet.  Nem zongorabillentyű ez, vagy Ctrl+C, hogy kettőt is lehessen nyomogatni egy szuszra! R: Akkor úgy kérdezem, hány gombra kell odafigyelnie? K: Csak arra, amelyiket éppen le akarom nyomni. A másik gomb nem szabad, hogy lekösse a figyelmemet, mert akkor nem tudok eléggé koncentrálni az egyikre. A plusz szellemi munka, nincs megfizetve. R : Az érdekelne, hogy összesen hány gomb van maga előtt? K: Ez attól függ, hogy cipzáras-e a dzsekim vagy gombos, egysoros vagy kétsoros öltöny van-e rajtam, van-e előttem laptop, vagy nincs. A két szavazógomb a padon, csak többletmunkát jelent, amiért érthető a kimerültségünk. Tegnap is ki voltam borulva, mint a kofaszatyor. R: Hogyan tudja megkülönböztetni a

Influenza

Azt mondja az egyik haverom, aki három hete jött ki az előzetesből (ugyanis az anyósa elintézte a bíróságon, hogy ne azután csukják be a vejét, ami után az laposra verte Őt, hanem előzetesen. Így mindenki jól jár. Az öreglány elkerüli az inzultust, a veje meg annyival előbb szabadul, mint amennyivel előbb bement). Na szóval, azzal dicsekedett ez a szűkagyú (habár nem lehet tudni, hogy igaz-e, mert úgy hazudik, mint a vízfolyás –  ui. előző életében politikus volt), hogy alanyi jogon megkapta az influenzát, és nagyon meg van elégedve, mert nem kellett érte sorba állni, de még adó- vagy kereseti igazolást sem kértek tőle. Másnap felhívta a telefondoktort, ahol azt mondták neki: Erre legjobb orvosság a savanyú káposzta. El is ment egy kiló káposztáért a patikába. Ott meg a patikus azonnal hanyatt dobta magát, amikor ez előadta, hogy mit akar. Úgy kellett felmosni. Amikor észhez tért, pánikszerűen bemenekült a raktárba és könyörgésre sem jött ki. Csak, akkor bújt elő amikor már a haverom

47 ezer

Azt mondja az egyik ágrólszakadt „demokrata”, amelyik 1,7 milla, szépen csengő magyar forintot kénytelen akarata ellenére is minden hónapban bezsebelni (mert ugye, a magyar nép őt erre felhatalmazta), hogy szerinte meglehet élni 47 ezer forintból. Ahogy ez a pökhendi, vastagarcú ezt pofátlanul állítja, én is azt mondom igen, sőt komoly megtakarításokat is elérhetünk, csak a következőket kell csinálni: 1.     Amikor jön a postás a 47 ezressel, ne nyissunk neki ajtót és ehhez ragaszkodjunk az egész hónapban - bárhogy is könyörög bebocsátásért. Hadd hurcolja magánál a zsozsót!  Elkölteni nem meri, mi meg, nem tudjuk - mert nála van. Így a megtakarításunk az első hónapban elérheti a 47 ezer forintot is. Ha ugyanígy járunk el a következő hónapban is, akkor a megtakarításunk a duplájára emelkedik, a harmadik hónapban meg már háromszáz százalékos a megtakarításunk. Ha pedig egész évben alkalmazzuk ezt a módszert, a tőkénk 1200 %-os gyarapodást fog elérni. Egyik nyavalyás banknál sem kamatozna

Vagyonnyilatkozat

*Büntetőjogi felelősségem teljes tudatában kijelentem, hogy az alábbi adataim valótlanok és mindenben megalapozatlanok. (Ami esetleg, véletlenül mégis igaz, azt csillaggal jelölöm.) Foglalkozása: Politikus, kormány tag, országgyűlési képviselő, polgármester, tanácsadó, bizottsági elnök és tag, szakértő és piaci szereplő. (A többi kilenc, csak mellékállás. Szóra sem érdemes!)*  Munkahelye: Parlamenti büfé (ott is a pult innenső oldala), Azori-szigetek, néhány alpesi síparadicsom… és így tovább!*  Jövedelme: Amennyit nem szégyellek. A fene sem tudja, nem panaszkodhatom*  Tulajdonában lévő ingatlan: Egy bontás alatt lévő, VIII. kerületi 18 négyzetméteres garzon 1/16 része, egy balatoni szerszámoskamra haszonélvezete, valamint, egy présház ahol a megszorításokat gyakorolom. (Ezt az „edzőtermet” közösen használjuk a kollégákkal.)  Tulajdonában lévő termőföld: Egy zsák bontatlan muskátli föld, amit hitelre vásároltam (azóta is nyögöm), és egy talicskányi homok, ahová a kutyám

Lakossági felmérés

Jó napot kívánunk!  Lakossági felmérést végzünk, és arra kérjük, válaszoljon néhány kérdésünkre! - Mikor született? - Hát, elég korán, nem voltam még három éves sem. - Ember! Melyik évben? - Ha jól emlékszem, az azt követő évben, amikor az a nagy aszály volt, amit azóta sem felejtettem el.  - Azt mondja meg, hányat irtunk akkor! - Az aszálykor, vagy amikor megszülettem? - Amikor megszületett! - Azt, hogy maga hányat írt, nem tudhatom, de én semennyit. Csak húsz évvel később tanultam meg a betűvetést. - Na jó, ezt hagyjuk! Azt mondja meg melyik iskolába járt? - Abba, amelyik faláról hullott a vakolat. - És az melyik volt? - A másik. Mert az egyikről nem hullott. - És ebben az iskolában mit tudott elsajátítani? - A tizenkét év alatt, amíg odajártam, huszonnyolc golyóstollat, kilenc mobil telefont és a matek tanár kerékpárját, de azt kétszer is. - Ezek szerint a tizenkét év alatt, az érettségit is megszerezte? - Azt sajnos nem bírtam, mert le volt lakatolva. - Származása