Gergely Árpád blogja

- Adjon az Isten, Jani bá! Mi ez a két nagy monokli a szeme körül? Úgy néz ki, mint egy pandamaci. Csak nem elkóborolt megint otthonról engedély nélkül? - Dehogyis, azért még soha nem vert meg a Csapájev-tekintetű anyósom, mert elmentem, csak amiatt, hogy visszajöttem. - Valamiért csak „meghintette” magát Maris néném, mert ok nélkül nem szokott ő helybenhagyni így senkit. Látlelet van? - Lett volna, de az orvos sem mer vele ujjat húzni. Annak is csak egy élete van! - A dokit tán csak nem meri eltángálni Mariska néni, mivel az orvos hivatalos személynek számít. - Először az orvos is azt hitte, de az élet nagy tanítómester. Szegény azóta is dadog. - Aztán mikor alakították ki a kedves anyósával, Maris nénémmel ezt a népies, hagyományteremtő gyakorlatot, Jani bá? - Először akkor páholt el alaposan, amikor megtudta, hogy nálam más politikus a nyerő, nem pedig az, akiért ő rajong. A szomszédok vettek ki a kezei közül. - Nem mondja?! - De biza! Mostanság csak az istállóban merek aludni, mert...

Legutóbb ennek a jól kiagyalt átverő show-nak az ókori eredetéről és gyakorlatáról írtam néhány mondatot, most pedig (ugyancsak ennek) a kamu-cirkusznak az újkori, felújított változatán mélázok el ebben a rövidke írásomban.   Azért a „kamucirkusz” kifejezés, mert ezt az igazitól csupán az különbözteti meg, hogy itt a közönséget „szórakoztató” „artistáknak” nincs szükségük valódi teljesítményre, különleges képességekre és lélegzetelállító produkciókra. Elég, ha bamba a közönség. A közönség meg (tisztelet a kivételnek) szeret bamba lenni. Sőt bolondul azért, hogy bamba lehessen. Van olyan „közönség”, amelyik szinte szomjazza a hülyeséget meg a hülyítést. Személyes sértésnek venné, ha az újkori átverő show-ban nem vehetne részt. No, nem mint átverő, hanem mint átvert. Ha nincs meg a napi betevő átvertsége, depresszióssá válik, és kész a vonat alá feküdni, mondván: minek éljen az ember, ha már hülyének sem nézi senki! Van olyan „közönség” is, amelyik a kamucirkusz „művészeit”...

Adjon az Isten, Jani bá! Miért van bedeszkázva a szemüvege, talán szavazni megy megint? Dehogyis! Az asszony nem akarja, hogy naphosszat sasoljam guvadt szemmel a szomszéd Julist a három ikszes eleje miatt. De hát mitől fél Bözsi néném? A szomszéd csaj csak húszéves, magát meg már a vonyat is ingyen viszi – már amikor fel tud rá kapaszkodni. Hát éppen ez az! Mert ha Bözsi nénédtől legalább tíz évvel lenne vényebb a Julis és nem negyvenöttel fiatalabb, akkor az én Bözsim is olyan nyugodt lenne, mint a solti Duna-ág – alacsony vízállásnál. Amióta nem beszéltünk, teljesen ki tetszett gömbölyödni, Jani bá. Tokásabb lett, mint a tasmániai majmok az esős évszak után. Megette mind az öt kiló krumplit, amit annak idején a szavazatáért kapott, vagy be tetszik tudni osztani 4 évre? Ha jól számolom, 1,2 gramm jut egy napra (meghámozva még ennél is kevesebb). Adtak hozzá kalbászt is, vagy csak mangalica füstölt oldalas járt hozzá alanyi jogon? Azt nem, de kaptunk ...