Gergely Árpád blogja

Mondom a nagy tudású haveromnak (annak, amelyiknek az anyósa rendszeresen süt piskótát, de legutóbb nem sikerült neki, mert citrom helyett tévedésből, a teniszlabdát reszelte bele), hogy:  - Jó lenne, ha megkezdenéd a család és a rokonság felkészítését a jövő évi parlamenti választásokra. - Igen, igen! (Helyeselt ez a fékezett habzású, gondterhelten.) - Azért kellene a tréninget elkezdeni minél előbb (folytatta az Einstein-másolat), mert legutóbb is a családunk egy része X-re szavazott, a másik meg Y-ra. Z-re azért nem szavaztunk, mert az arra való voksolást, a rádió és a tévé sem ajánlotta. Mondván, hogy azok így, meg úgy, meg amúgy. Ráfaragtunk, mert most X „szívat”, azelőtt meg Y. Mondom neki : - Figyelj te bamba ökör ! Az nem jutott eszetekbe, hogy éppen ezért, most meg Z-re kellett volna szavaznotok a hazug és köpönyegforgató X, valamint a rabló és hazaáruló Y helyett? - Felmerült ez a változat is, de az anyós, meg az após - akikkel együtt nevelkedtünk a Maónika Són, a V...

Mindig legyen újabb célod,  Hogy elérd, amit elérhetsz,  Legyen miért felébredned,  S legyen, amit megélhetsz!  Ha elsőre semmi sem jó,  Kezdd elölről, s ne add fel,  Ami most csak álomszerű,  Azért küzdj meg, ha az kell!  Legyen mindig újabb terved,  Hogy legyen miért harcolni!  Szívós legyél, és eltökélt,  Ne hagyd magad sarcolni!  A Jó Isten is akkor segít,  Ha Te magad is azon vagy.  Becsüld meg azt, amit adott,  S a szerencséd el nem hagy.  Jól gondold meg, kinek hiszel,  Kiben bízhatsz sokáig,  Ki az, aki nem tesz tönkre,  És nem ezért van odáig.  Ha fut a szekér, sok a haver,  Van barátod, sok „ezer”,  Amikor meg baj szakad rád,  Felelős csak te leszel.  Az életedben, ha választasz,  Milliószor gondold át:  Se magadra, se másokra  Ne szabadíts egy hordát!  Válassz mindig magadfajtát,  Abból nincs baj, ...

Azt mondja a  haverom, akinek már régen be van gyepesedve az agya (ezért azt naponta kell locsolni és hetente nyírni – mármint a gyepet az agyán), hogy tegnap az anyósa, gyalogosan, séta közben elütött egy autót és sajnos ő volt a hibás. A vétlen autó totálkáros lett, de a balesetben szerencsére nem sérült meg senki, csak a helyszínelő rendőr, akinek az öreg csaj ki akarta kaparni a szemét, mert az az életkora felől érdeklődött. Amikor meg kijött az autómentő, ez a vén kotló segített feltenni a roncsot a trénerre, mert annak a sofőrje, az eset hallatán nevetőgörcsöt és ebből kifolyólag sérvet is kapott. A haver sehogyan sem érti, miért nem tudott a mama megállni az ütközés előtt, pedig az öreglányban még ABS is van. (Azt kapta tavaly karácsonyra, ajándékba.)  A futóművét meg Ő (mármint a haver), saját kezűleg  állította be neki, egy szőlőkaróval. Ezért kezdetben, nem egy nyomsávon haladt az öreg bige, de most már igen jó az úttartása. Csak néha sodródik le a járdáról, a...

A magamfajta öreg jampinak, aki a „zenei” fesztiválok fékezhetetlen rajongója, a zamárdi Sound különös kikapcsolódást jelent. Ilyenkor ellepik a környéket a legváltozatosabb kultúrából érkező és a legkülönbözőbb családi, anyagi háttérrel rendelkező fiatalok. Már a puszta érkezésük is felélénkíti a falut. Bocs’ a „várost”! (2366 fő!) A nagyon vidám „csemeték”, elég zsetonnal, teli piasüvegekkel és saját Hi-Fi berendezésekkel felmálházva érkeznek. Kezdeti viháncos kedvük pedig attól függ, mennyi hiányzik whiskysüvegből ahhoz képest, amikor a vonatra szálltak. Természetesen a többség, józan az érkezéskor, de nem sokáig. Akadnak persze olyanok is, akiknek nem a cefre a fontos - hanem a hatása.    Az egyik CBA-ban, a fehérköpenyes kiszolgálóhölgy szidalmazza az egyik „cimborát”, aki alig áll a lában és a bermudagatyáját is csak a bimballója tartja vissza attól, hogy lecsússzon a bokájára:  - Maga tegnap is itt randalírozott részegen, kérem, hogy távozzon!  Mire emez:...

A föld az, amin járni tanulsz, ha meglátod a világot A föld az, ami neked terem életet és virágot A föld az, amely felnöveszt és ad enni A föld az, ahonnan a szíved nem hagy elmenni A föld az, amiért a hazafi él, küzdelmesen megharcol A föld az, amit a hódítója kizsigerel, megsarcol A föld az, amit a kufár és a szolgalelkű veszni hagy A föld az, amin, hogyha nem tiéd - csak szolga vagy A föld az, amit őseidtől hagyatékként megkaptál A föld az, amit unokáknak, mint kenyeret, adhatnál A föld az, ami hazád és a nemzetednek lakhelye A föld az, ami befogadja hamvaid, ha eljön majd az ideje A verset azoknak ajánlom, akik bátran kimernek állni a magyar föld védelméért!

– Jani bácsi! Azt beszélik a faluban, hogy 10.000 hektár földet akart venni Ausztriában (kihasználva az ottani gazdák szégyenletesen gyenge, kiszolgáltatott és siralmas anyagi helyzetét), de onnan magát - a szóbeszéd szerint - úgy elhajtották, mint javasasszony a magzatot. – El, a nyavalyás labancok! De, túljárok az eszükön hamarosan. Az volt a bajuk, hogy nincs ott állandó lakásom. – Mi a terve Jani bátyám? – Már be is jelentkeztem ott, egy helyi kocsmába, állandó lakosnak. – De hát az is kikötés (úgy tudjuk), hogy életvitelszerűen ott kell tartózkodnia. – Tudom! Ezért választottam a csehót, és nem egy könyvtárat. – Meg aztán feltétel az is, hogy anyanyelvi szinten kell beszélni az ország nyelvét. – Igen, ezért már a múlt héten megbíztam egy nyelvtanárt, hogy oktasson engem (meg az asszonyt is) osztrák nyelvre – havi negyedórában. – De maga jól beszél németül Jani bá! Az anyósa sváb. A Feketeerdőből ered, mint a Tisza! (Vagy, mint a Duna?) – Ez igaz, de én ...

Valamelyik, a magyarokért „rajongó”, költségtérítéses jellemhalmaz kitalálta, ünnepeljük meg(!) a trianoni évfordulót. Ez eddig ugyebár gyásznapnak, de minimum emléknapnak számított. Most, hogy divat lett idiótának és megalkuvónak lenni (no meg, a megfelelési kényszer is tombol bennünk), naná hogy élünk az ünneplés lehetőségével!. Gondoltam, én is hozzájárulok az „ünnepi” programok színesítéséhez néhány ötlettel: 8 óra. Reggeli zenés ébresztő, amikor is a román, ukrán, szlovák, szerb és osztrák népviseletbe öltözött zenészek játszanák el a „Tiszán innen, Dunán túl, viszünk mindent nyájastul!” c. „slágert”. Majd a „Nem, nem, nem! Nem megyünk mi innen el, ameddig a házigazda bunkósbottal ki nem ver” című mulatós nótára vonulnának át a helyi piactérre, ahol:  10 órakor kezdődne a főzőverseny. Itt tilos lenne magyaros ételeket főzni, a rendezvény fővédnökének pedig, Clemenceau valamelyik leszármazottját kérnénk fel. (Ha ugyan, van neki!) Ha valaki mégis magyaros ízeket c...

Eddig azt hittem, jó néhány hozzám hasonló, tájékozatlan hazámfiával együtt, hogy a nemzeti összetartozás „dala” nem más, mint a Magyar Himnusz, a Székely Himnusz és a Szózat.  Tévedtem!  Az összetartozás dalát, csak most szerkesztették meg. Tele olyan mondatokkal, ami "egyértelműen" a trianoni tragédiával és a békediktátum gyalázatával kapcsolatos. A dal szövege "világos" és "nyílt tiltakozás" hazánk szétdarabolása, a magyarság szétszakítása ellen. A „magyar” mint szó, megnyugtatóan „sokszor” le van írva benne. Így, más nációknak, más országokban, nem nagyon érdemes dudorászniuk. A barackfa említése, meg egyenesen "sokkoló" az ország-szétszaggatók számára. Különösen, ha megtévesztés gyanánt, még táncolunk is alatta. (Mert ugye, kevesen táncolnak bánatukban – még ha az embert, hajtja is a vére.) Attól meg biztosan kirázza őket a hideg, ha megtudják, hogy Mi, az összetartozás demonstrálása végett képesek vagyunk egymás talpára is lépni. A tech...

Így pontozták ByeAlexet a nézők, meg amit én gondolok erről: 12 pont Németország Akikre mindig is számíthattunk! Zene-ügyben (is) ritkán tévednek. 10 pont Svájc,  Finnország Ahol a dallam és a ritmus, még mindig érték! 8 pont Albánia  Ismerik a sláger fogalmát és értékelik is! 7 pont Hollandia Van zenei hallásuk, most is éltek vele! 6 pont San Marino, Bulgária Mertek az árral szemben úszni. Van ilyen is! 5 pont Litvánia Tudják, mi az hogy muzsika! Dallam, ritmus, harmónia. 4 pont Észtország, Horvátország Horvátoktól a minimum, Észtországtól ajándék. 3 pont Olaszország, Svédország Svédektől érthető, az olaszoktól meglepően kevés.  2 pont Szerbia, Norvégia, Görögország A szerbektől realitás. A másik kettőtől...? (Több, mint a semmi!) És akik, nem sajnálták tőlünk a nulla pontot: Ausztria,  F@sz@ sógoraink vannak, büszkék lehetünk rájuk! Nem először hagytak cserben minket.  Határ-menti fogorvosok! Spóroljatok a fájdalomcsi...

Az egyik tanult cimborám - akivel csak nagy nehezen sikerült megértetni, a ranglétra nem arra való, hogy a tyúkól padlására könnyebben feljuthassunk megnézni, tojt-e már a kopasz nyakú tik, hanem arra, hogyha valaki vinni akarja valamire, annak ne kelljen órákat a liftre várni. Na szóval!  Ez a vadbarom a múlt héten úgy tréfálta meg az anyósát, hogy a vénlánynak ajakrúzs helyett, egy tubus pillanatragasztót adott a kezébe. Azt mondta neki: Anyuka! Ne azt a lejárt szavatosságú meggypiros vackot kenegesse a szájára már évek óta - amitől úgy néz ki, mint hülye gyerek a bodza-kúra után - hanem vettem magának egy színtelen, modernebb szájfestéket, olyat, ami most divat. Szegény, rögtön ki is próbálta! Azóta kitartóan hallgat. A lánya (a haver neje), már az inkvizíciót is kihívatta, hátha azok szóra tudják bírni az öregasszonyt. A fő inkvizítor, tizenkét órás sikertelen próbálkozás után azt mondta az ott várakozó újságíróknak: Nincs mit tenni, vagy beledőlök a kardomba, vagy...