Gergely Árpád blogja

- Jani bácsi! Hallom, vett egy nagyobbacska házat magának, aminek a nappalijában van egy helikopter-leszállóhely meg egy metrómegálló is.  - Hát már muszáj volt lépni egyet, mert az utcában én vagyok a „Jani”, és mit mondanának az emberek, ha nem adnék magamra.  - Azt is beszélik, hogy 365 hálószoba van benne, azért, hogy ne kelljen Jani bácsinak mindig ugyanazt a plafont bámulnia éjszakánként, amikor nem tud aludni - valami miatt.  - Ahogy mondod, fiam, de majd akarok még hozzátoldani egy szobácskát, ahol az anyósom meghúzhatja magát. (Meg a laposüveget is!)  - Úgy hallottam, a házhoz annyi garázs tartozik, hogy eleinte Jani bácsi azért késett el a „munkából”, mert mire megtalálta a saját autóját (valamelyikben), akkorra beesteledett.  - Ez egy valós probléma volt kezdetben. Mert ha déltájon érek be a munkahelyemre, az még oké, de este már hova a francba menjek? Nem vagyok én se kurva, se strici, hogy éjszakára járjak dolgozni!  - Hát az előbbi bizt...

Felhők jönnek és maradnak,  búsak mint egy rabmadár. Ami marad majd utánuk, a nyirkos napok, meg az ár. Kémleljük az eget folyton, van-e jó nap odafent. A kutyákat is kár kiverni, mert nekik is jobb odabent. Esik nappal, esik éjjel,  nem csoda, hogy kivagyunk. Beöltözünk vastag cuccba,  mert különben megfagyunk Hol vannak a régi nyarak, már nem is tudjuk milyen az. Amikor a nap volt az úr s’ nem a „zima”! Nem igaz? De vigasztal a felismerés, hogy borúra is jöhet nyár. Szál gatyában szaladgálni, a magamfajta erre vár. Az sem baj ha izzadunk, mint sült tarja a parázson. Húzz el ború más vidékre, mert besokalltál a nyáron! *

A Jenő nevű haverom felesége délben - meggondolatlanul- kikiabált az udvarra: - Kész a kaja, jöhetsz ebédelni, Jenőkém! A szomszéd meg (aki évek óta hallgatózik és kukucskál a Jenőék udvarára néző vécéablakból), eldobta a kezében lévő klozettkefét, beszaladt a hivatalba a jegyzőhöz, és feljelentést tett - mondván, hogy a Jenő: kém! A jegyzőnek se kellett több (mert ki nem állhatta Jenőt, de főleg a családját, ugyanis azok tudtak a viselt dolgairól), megbízta az önkormányzati faliújság szerkesztőjét, még aznap délután hozza le a helyi „tacepaón”, hogy ez az elvetemült Jenő: kém! A falu hangosbemondóján keresztül pedig - halasztást nem tűrve - drámai beszédet mondott a polgármester is. Rezignált hangon jelentette be a világvégét, és annyira szívére vette a felháborító, a minden „jóérzésű” falubelit „lesújtó” hírt, hogy a mondandója végén („egyenes adásban”) olyan eszeveszett sírás-rívásba kezdett, hogy néhányan azt hitték a faluban, a sziréna szólalt meg, és itt vannak az o...

...ahol nincsenek egyéni jelöltek, mert az azokra leadott szavazatok eredménye erősen torzítja a népakarat által kialakítandó valódi arányokat, és az egyenlő a csalással. Abban az esetben, ha csak egyéni jelöltekre lehetne szavazni, és nincs pártlista, a mandátumok így (is) alakulhatnak! (A példa kedvéért a pártok neve   A, B, C   és   D ) Példa a torzításra: Ha  az   „A”   párt jelöltjei minden körzetben első helyre kerülnek 26%-kal, akkor a   „B”   párt jelöltjei hiába kapnak 25%-ot, a   „C”   párt jelöltjei 25%-ot, a   „D”   párté pedig 24%-ot, a mandátumok száz százaléka az   „A”   pártnak jut, mivel mind a 106 egyéni választó kerületben (26%-kal!!!) első lett. Így megvan a négynegyed, a másik három meg be sem jut. Pedig nem erre szavaztak a választópolgárok, mert 74%-uk elutasította az   „A”   pártot, így annak valójában csak a voksok (mandátumok) körülbelül egyn...

Azt mondja a világos gyalog a sakktábla szomszédos kockáján álló sötét gyalognak: - Figyelj, haver! Már régen akartam kérdezni. Miért vagy te ilyen bosszantóan sötét, hány osztályod van? - Semennyi, de azt kitűnőre végeztem! Egy kettesem volt csak, az is gyaloglásból. Begyalogoltam a csukott ajtón. A riasztó meg megszólalt. - Hogy lehet az, hogy a ti oldalatokon mindenki ilyen sötét, mint amilyen te is vagy? A többi gyalog is, a két futó, a két ló, a két bástya, a király, de még a vezéred is! - Azért van sötét vezérünk, mert őt választottuk. Nem vagyunk annyira sötétek, hogy egy világos vezért válasszunk akkor, amikor itt van kéznél egy velejéig sötét figura is! Ez legalább nem rí ki közülünk!  - A sötét gyalogok rajonganak is érte – gondolom! - Naná, azért sötétek! Aki meg nem szereti a sötét vezért, az vagy világos, vagy színvak, de mindenképpen szélsőséges és mint olyan, üldözendő. Igyekszünk is letúrni a sakktábláról, mert az ilyen ordas eszméket vall. Nekünk pedig,...

Szolga vagy, és az is maradsz,  ez mindannyiunk szégyene,  gazdád röhög dagadt mellel,  mert neki szól a 'térzene'.  A térzenészt is te fizeted,  hát megérdemled, ostoba,  mikor jössz rá, szerencsétlen,  nem vagy más, mint mostoha.  „Üveggyöngynek” úgy örülsz,  mint féleszű a farkának,  ködös jövő és kilátás,  ez jár a te fajtádnak.  Nem is akarsz változtatni,  mert nincs meg hozzá az eszed,  amit meghagy dölyfös gazdád,  nagy örömmel azt eszed.  Rongy ember vagy, elhiheted,  rongyabb, mint azt gondolod,  görnyedt háttal és gerinccel,  szolgalelked hordozod.  Hajlongj, lakáj, hajolj földig,  pucold urad bakancsát,  örülj annak hogy hajcsárod,  rajtad tartja a mancsát.  Ha tud rólad Árpád apánk,  foroghat a föld alatt.  Nemigen hisz a szemének,  hogy nemzetéből mi maradt.

- Professzor úr! A HB (Hanta Banda) tévétől jöttünk és a legújabb tudományos sikerük felől érdeklődnénk. A birkör-nek elnevezett jószágról, amit a birka és az ökör keresztezése révén tenyésztettek ki, hosszú, fáradságos munkával és viszonylag alacsony költséggel. - Ö..ö ö.. Mint ahogy a neve is mutatja, ez az emlős, az önfeladóan bamba és türelmes birka, valamint a mérhetetlenül buta és megvezethető ökör „összeugrasztásának” az eredménye. A név első fele a birkától származik, a második, pedig az ökörtől.  Ezt a nevet, a nemzetközi hatóságoknál már le is védettük. - Mi tette szükségessé ennek az állatfajtának a életre hívását, nincs elég állat körülöttünk?  - De van, azonban a birkör egyesíti azokat a tulajdonságokat, amikre az ősei büszkék lehettek. Így, nem kell kétféle jószággal bajlódnunk. Kevesebb takarmányra, kisebb istállókra lesz majd szükség. A birkör, a birkától jóval nagyobbra, viszont az ökörtől meg jóval kisebb méretűre sikeredett. - Milyen gyako...

Bozótosba tévedt birka, róla szól az irka-firka. Nem ismeri a zöld füvet, ebéd nincs, csak ebédszünet. De minek is a fölös zaba, mit tehetünk, húzzunk haza. Az akolunkban tévé kábít, nézzük bambán, ahogy ámít. Bámuljuk a ledes képet, „etetik” a birka népet. Minden este egy a szöveg: legyél hülyébb, mafla tömeg! A „való világ” neked való, annyit ehetsz, mint a faló. „Dőzsölhetsz” a "kies" gyepen, nehogy bendőd tele legyen. Ne akarjál nagyon hízni, tanuljál meg bennünk bízni! Bégess tovább, „rizsát” kajálj, a fakíroknál példát találj! A türelmük legyen mérce, ne kelljen a töltött jérce! Nincs más dolgod, birka legyél, zöld fű helyett csak gazt egyél.

- Na, mi van, lila szemű? Hol a bánatban voltál két hétig, és kik elől volt pofád elszívni a még viszonylag tiszta levegőt - ez alatt az idő alatt? Nélküled kellett a kocsmapultot támasztanom napokig. Vagy talán megint rád zárta anyósod az ólajtót, mint tavaly, amikor azt hitte, hogy az egy hete levágott mangalicadisznó kísértete horkol a karámban. - Dehogyis! Pártalapítással és a támogatói aláírásokkal voltunk elfoglalva. Az asszonnyal úgy döntöttünk, hogy indulunk a választásokon mint képviselőjelölt. Osztottunk-szoroztunk, és arra felismerésre jutottunk, hogy ilyen könnyen ennyi zsozsót még nem kerestünk soha, mint amennyit így kereshetünk. - Mesélj, faék, hallgatlak! - Úgy szól a választási törvény, hogy minden, a választáson induló jelölt 1.000.000 forint állami támogatást kap. De ez még semmi, mert ha pártot is alapítunk, további öt milla csoroghat a zsebembe, amit erre az alkalomra már ki is takarítottam. Taknyos zsebkendők ki, a könnyen jött zseton meg be! - Mit kell azért te...

Az egyik haverom - aki a legutóbbi választáskor hangosan anyázott a szavazófülkében azért, mert nem fogott az odakészített golyóstoll, és akit csak nagy nehezen tudtak rávenni arra, hogy próbálkozzon a másik végével írni - azzal dicsekedett, az idén autóval megy majd szavazni. Igaz, még nem tudja, hogy milyen márka illik a voksoláshoz, de rajta van a kiválasztásán. Mondom neki: - Honnan is tudhatnád, te majom! Egyfélét ismersz csak. Azt, amelyikkel szirénázva szoktak téged egészen a házadig kergetni. Azért csak mondj néhány autómárkát! Hallgatlak! Mire ez: - Jaguár, Február, Márc... - Te full-ökör – szakítottam félbe -, csak az első autómárka, a másik kettő női név. Ha nem tévedek! - Na, látod! Ezért se vennék az utóbbi kettőből, meg azért sem, mert azokat a típusokat nem gyártják ötajtós változatban. - Aztán kire, melyik pártra fogsz szavazni, kis pubi? (Hogy a hideg rázzon ki, amikor rossz helyre teszed az ikszet!) - Hát arra, amelyikre eddig is! Ezekben nem lehet csalódni. Ugyanis ...