Gergely Árpád blogja

Miután a nyavalyás albán futballválogatott sehogyan sem akart megállni, pedig kétszer is próbáltuk rávenni őket (egyszer otthon, másodszor pedig itthon), ezért most a San Marino-i kétkezi munkásokon vettünk elégtételt a Puskás-stadion negyedházas (vagy még kisebb) közönségének határtalan örömujjongása közepette. (Valószínűleg senki nem szólt nekik - mármint a gyér számú szurkolótábornak -, hogy a San Marino-i fiúk többsége még „aznap délelőtt” dolgozott (pékségben, építkezésen, stb). Mellesleg csapatuk a világranglista utolsó helyén áll, mert az 1931-i alapításuk óta még soha senki ellen nem győztek (maximum egyszer), és történetük során is csak egy gólt rúgtak. A fizetésük említésre sem érdemes a mieink 3, 5, sőt 8 millás havi jövedelméhez képest. Ezért aztán örömmámorban lubickolni ezen a meccsen legalább annyira felesleges volt, mint jegyet váltani rá. Na szóval! A meccs előtt a „nemzeti” sportcsatornánkon 4 darab okostojás (kettő a stúdióban, kettő pedig a pálya szélén) osztotta a...

- Csókolom, Julis néni! Hova csoszog ilyen bizonytalanul? - Megyek, bejáratom a görbebotomat meg a meszes alvázamat. - A maga helyében én nem mutatkoznék az utcán! A faluban egyre gyorsabban terjed a hír, miszerint maga Brüsszel kottájából játszik. - Micsoda? Tudd ám, mit beszélsz itt összevissza, mert rögtön végigvágok rajtad ezzel a bottal! - Azt is rebesgetik, hogy Julis néni Putyin-bérenc, és ráadásul még Soros-ügynök is. - No, most már elég legyen! Hogy merészelsz így beszélni egy 95 éves öregasszonnyal? Azt is pusmogják, hogy maga mögött is Gyurcsány áll. - Hogy mi? Ki áll mögöttem? Mingyá’ hozzád vágok valamit! - Erre abból következtetnek, hogy még mindig nem tetszett megnézni a páratlan művészi értékekkel bíró „Elk*rtuk” című filmet. Ilyet csak a megrögzött Gyurcsány-cinkosok szabotálhatnak el. - Nincs is mozi a faluba’, te szerencsétlen! Na, mondd tovább, de röviden! - Mindenki tutira meg van győződve arról, hogy ha maga lenne itt hatalmon, ezrével engedné be ...

Kézikönyv kezdő és leendő agymosóknak    Az agy (agyak) mosását nem lehet amatőr módon művelni. Ennek megvannak a sok ezer éves szabályai és kidolgozott technikái. Az agymosás egy szakma, egy tudományág, sőt mi több, művészet is. Csak az válassza főfoglalkozásának, akinek megvannak az adottságai hozzá (gerinctelenség, vastag pofabőr, gátlástalanság, stb.). Aki megrögzött igazmondó és őszinte, szerény és becsületes, az kerülje el messzire ezt a pályát! Nem neki való!     1.) Ez a szakma csapatmunkát igényel, ezért egyénileg ne próbálkozzon vele senki, mert az eredménytelenséghez vezet, ami viszont pályaelhagyást eredményezhet. Elnéptelenedhet a szakma. (Rágondolni is „rossz”!)   2.) Munkatársaknak olyanokat válogassunk, akik ötletgazdagok, és a kiagyalt rágalmakért, lejárató hantabandáért, szemrebbenés nélküli mocskolódásért, de a hazug öndicsőítésért sem kell a szomszédban házalniuk.    3.) Csak azok vágjanak bele a szünetmentes és iparszerű agymo...

Hova tolja ezt a talicska húszezrest, Jani bátyám? Csak ide a kisboltba. Elzavart az asszony hat zsemlyéért. Biztos, hogy elég lesz rá ez a szerényke összeg? Talán, de ha kevésnek bizonyulna, majd hazaszólok a mobilomon, hogy egy bőröndnyit hozzon még utánam. A hat darab zsemle nem lesz sok egyszerre, Jani bá? Vagy lakodalom lesz maguknál? Dehogyis! Kettővel tartozunk a szomszédnak, egyet lefagyasztunk az ünnepekre, a maradék három meg kitart jövő keddig. Azannyát! Maguk aztán tudnak élni! Cirka hat nap alatt akarják magukba tömni ezt az irdatlan mennyiséget? Luculluszi zsemlepartikat tartanak akkor, amikor népünk nagyjai (családjaikkal, rokonaikkal együtt) a küszöböt rágják otthon, zsemle helyett? Van fogalma arról milyen az, amikor korgó gyomorral kell valakinek kihajózni a tengerre – a luxusjachtjával?  Hallom, Jani bá, hogy a benzinkúton is olyan nagyvonalúan költekezik, mint a zsemleboltban! Azt mondják, minden alkalommal (lezseren fütyörészve) bet...

De hogyan?  Először is vizsgáljuk meg, van-e a fickón kézifék, vagy legalábbis egy gyeplő! Hatásos lehet egy fokhagymafüzér vagy egy fekete macska is, amit közvetlen az autója előtt kergetünk át az út bal oldalára. Ha ezek nem állnak rendelkezésünkre, akkor megteszi egy „békemenet” is, ami már jól bevált régebben, amikor Gyuri bácsit, Ferit vagy Brüsszelt akartuk megállítani. Ezek persze nem álltak meg (legfeljebb csak arra a kis időre, ameddig könnyesre röhögték magukat), viszont jókat sétálhattunk a villamossíneken. Volt olyan békemenetelő bajtársunk is, aki emiatt a zuglói kocsiszínbe menetelt tévedésből. Ott meg kérdőre vonták, hogy hol hagyta az áramszedőjét.  Tehát: A „békemenetet” úgy kell megszerveznünk, hogy mindenkinek jusson egy központilag legyártott tábla, amin ugyancsak központilag megszabott szlogenekkel egyértelműen tudtára adjuk ennek a manusznak, hogy eddig, és ne tovább! Éreztetni kell vele, hogy belé látunk! Látjuk benne megbújva a fentebb említett három l...

  A "Halak" című (airbrusch technikával festett) képem computer-grafikus változatai és egy szintén számítógépes manipulációval "tuningolt" önarcképem.  Az eredeti. ---------------------------------------------------------------------------------- --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- Végül, a Magyar Posta soha ki nem adott jubileumi bélyegje a mester 62,5. életévének sikeres betöltése alkalmából:                                       😕

  -         Jó napot kívánok! A meghirdetett burkus királyi állásra és trónra jelentkezem. Jó helyen járok? -         A legjobb helyen jár. Üljön le! Kikérdezzük, hogy megfelelne-e a poszt betöltésére. -         Meg hát! Mikor kezdhetek uralkodni a burkusok felett? -         Hátrább az agarakkal jóember, előbb válaszoljon arra, amit kérdezünk!  Szokott-e ön mellébeszélni, vagy hazudozni, mint a vízfolyás? -         Naná! Mindig mást mondok, mint amit csinálok. Csak akkor nem hazudok, amikor nem mozog a szám, vagy amikor alszom, de ebben az esetben ébredés után gyorsan pótolom a lemaradást. -         A válasz kielégítő, menjünk tovább! Szokott-e lopni uraságod, és ha igen, mennyit? -         Jó öreg lopós családból származom, ahol megta...

Azt mondja a haverom – az, amelyik kézzel rajzolt Erzsébet-utalványok és lecsírázott választási krumplik továbbértékesítésében „utazott„ - hogy neki is hozott ez a projekt annyit, mint amennyi az ország leggazdagabbjának van, 350 – 400 milliárdot. - Mennyit hozott ez neked, te, féleszű? - 350 milliárdot, méghozzá ropogós tíz- és húszezresekben! - 1 millánál tovább el sem tudsz látni, gumigolyó! Van fogalmad arról, mennyi az a 350 milliárd? Ha megígéred, hogy nem szédülsz bele, elmagyarázom. Kezdjük az elején! Egy milliárd az ezer millió. Ha ezt beszorzod háromszázötvennel, akkor lesz belőle 350 ezerszer egymillió! Azaz: 350 milliárd. Vagyis: egy nettó 175.000 forintot kereső magyar báránynak 2 millió hónapot kellene robotolni ahhoz, hogy ennyi zseton üthesse a markát. 2 millió hónap pedig kb. 166.667, azaz százhatvanhatezer hatszázhatvanhét év. Ha most 30 éves vagy, 166.697 évesen mehetnél nyugdíjba, kis pupák. (Persze, amilyen eszementen szavazgatsz mindig, hamarosan ez lesz a nyugdíj...

A hülyének nézés egyik legrafináltabb formája a „nemzeti konzultációnak” hazudott  pártpropaganda.  Lényege, hogy valós problémákkal kapcsolatos, de magától értetődő kérdésekkel  bombáznak gyanútlan tömegeket, amiket azok, csakis úgy tudnak megválaszolni, ahogy  azt a kérdező elvárja. (A kérdéses problémákat a kérdezőnek kérdezősködés nélkül is kötelessége lett volna már régen megoldani, mert  azért fizetik, de eszébe sem jutott ilyesmi.) Így persze, az evidens válaszokat saját sikernek beállítva lehet kábítani a hiszékeny  rétegeket, mondván: lám, lám megerősítést nyert a politikánk! De „konzultáció” ide,  „konzultáció” oda, természetesen minden marad a régiben. (A több százmilliós költségek  ide-oda vándorlását kivéve!) A jámbor „véleménynyilvánítónak” pedig megmaradhat az a hamis illúziója, hogy adnak  a szavára. Ezen felbuzdulva én is kezdeményeztem egy „nemzeti” konzultációt. Néhány olyan  kérdést gyűjtöttem össze, amelye...