Gergely Árpád blogja

Székely zászlót visz a tömeg,  összefog most ifjú s öreg. Dicséret a bátor népnek, a bérceken tüzek égnek. Tüzek égnek és hirdetik, a szabadságot Ők „kérhetik”. Kérhetik, mert otthon vannak, fiai a magyar honnak. Tatár, török – meg valahány, csak az tűri, aki hitvány. Kell nekik a gazdag gyarmat, de elillannak, mit a harmat. Így lesz ez majd bizonyára, jön még áldás a Hazára,  Mert: székely zászlót lenget a szél,  és nem adja fel - aki itt él! 

Videóról szól a nóta, szédül a nép, ámul. Kapkodja a tekintetét jó neki, ha kábul. Tv előtt ücsörgünk és várjuk már a „buktát”. Ki az álnok megrendelő, kik tömik a bukszát? De válasz nincs még, hát izgulunk is rajta. Ki az, aki bedől ennek,  és van-e annyi marha? Ócska cirkusz s kabaré, ehhez vagyunk szokva, Cupák helyett vacsorára, ez van nekünk osztva!

Meg kell mondjam, bruhaha,  Nem jön rám a ruha(ha).  Koplalnom kell, azannyát,  Kerülni a lazannyát.  Pacalmentes napok jönnek,  Nekimegyek most a böjtnek.  Isten veled, sertéscsülök,  Tenélküled meghülyülök.  Lecsóról is le kell mondjak,  Hogy néhány tányért be ne toljak.  Grillezéstől tilt a párom,  Azt mondja: Majd jövő nyáron.  Birkapörkölt? Távozz, sátán!  Van már háj az ember hátán.  Marhapörkölt vörösborral.  Csak nézhetem, lógó orral.  Páros kolbász csüng a rúdon,  Hogy feledjem, be kell rúgnom.  Az oldalas is tiltva vagyon,  Hiányzik is, jaj, de nagyon!  Eszem majd a pácolt halat,  Nem kell hozzá, csak akarat.  Csipegetve kevés répát,  Néhány dekát, nem egy vékát.  Egy-egy alma csak estére,  Ember adjon a testére.  Adni kéne, mert jön a hideg,  „Kinőtt” nadrág, tiszta ideg.  Lepattogott minden gomb...

Tart a cirkusz a porondon,  bűvész mondja: Abrakadabra(k)!  Lóvá teszi a balga nyulat,  az meg hiszi, marad majd az abrak.  A kötéltáncos imbolyog,  balra billen, utána meg jobbra.  Fent maradni, ez a lényeg,  s nem volna jó leesni a porba.  Az idomár is ostort ragad,  az állatok meg hallgatnak is rája.  Semmi baj, mert birkahússal  be van fogva az oroszlán szája.  A bohóc is porondra lép,  kockás gatya, tavalyi még rajta.  Dől belőle a hülyeség  (meg a gagyi), ez egy ilyen fajta.  A zsonglőr meg zsonglőrködik,  ámulatba esejtve a népet.  Dobálja a karikákat (a számokat),  fényesíti a színpadi képet.  A késdobáló körbedobja,  hajigálja deszka előtt a csaját.  Ha eltévedne egy-egy „gyilok”,  a sok bámész mereszthetné a haját.  Néró császár is megmondta:  Ami kábít, a cirkusz és a kenyérke.  Ha mulatozunk, jót böfögünk,  el...

Azzal dicsekedett a másik haverom (az egyikről legutóbb „körmöltem” néhány sort), hogy majdnem sikerült az anyósától megszabadulnia, mert a mama nem volt bekötve az anyósülésen, amikor lemeszelte őket az autópályán a rendőr. Mivel a tettenérés minősített esete forgott fenn, a zsernyák a helyszínen lefoglalta és elkobozta az öregasszonyt – mint bűnjelet. Ez a féleszű meg (mármint a haver), nagy örömmel, fütyörészve autózott tovább - hálát adva a sorsnak, amiért ilyen nagyszerű közeggel találkozhatott - amikor is, szirénázva megelőzte ugyanez a zsaru. Megint megállította és követelte (különböző paragrafusokra hivatkozva), hogy a haver váltsa vissza a vén csajt, mert az betétes. Most vette csak észre. A haver meg, majd meg szakadt a röhögéstől, mert tudja, hogy a vén csoroszlya már régen nem az. Na szóval! Ez a cimbora is készül a parlamenti választásokra. Ebben kitűnő segítő társa a neje, aki egy párját ritkító asszony. Ezért a haver típusú figurák már olyan ritkák, mint az anyósa fogsor...

Mondom a nagy tudású haveromnak (annak, amelyiknek az anyósa rendszeresen süt piskótát, de legutóbb nem sikerült neki, mert citrom helyett tévedésből, a teniszlabdát reszelte bele), hogy:  - Jó lenne, ha megkezdenéd a család és a rokonság felkészítését a jövő évi parlamenti választásokra. - Igen, igen! (Helyeselt ez a fékezett habzású, gondterhelten.) - Azért kellene a tréninget elkezdeni minél előbb (folytatta az Einstein-másolat), mert legutóbb is a családunk egy része X-re szavazott, a másik meg Y-ra. Z-re azért nem szavaztunk, mert az arra való voksolást, a rádió és a tévé sem ajánlotta. Mondván, hogy azok így, meg úgy, meg amúgy. Ráfaragtunk, mert most X „szívat”, azelőtt meg Y. Mondom neki : - Figyelj te bamba ökör ! Az nem jutott eszetekbe, hogy éppen ezért, most meg Z-re kellett volna szavaznotok a hazug és köpönyegforgató X, valamint a rabló és hazaáruló Y helyett? - Felmerült ez a változat is, de az anyós, meg az após - akikkel együtt nevelkedtünk a Maónika Són, a V...

Mindig legyen újabb célod,  Hogy elérd, amit elérhetsz,  Legyen miért felébredned,  S legyen, amit megélhetsz!  Ha elsőre semmi sem jó,  Kezdd elölről, s ne add fel,  Ami most csak álomszerű,  Azért küzdj meg, ha az kell!  Legyen mindig újabb terved,  Hogy legyen miért harcolni!  Szívós legyél, és eltökélt,  Ne hagyd magad sarcolni!  A Jó Isten is akkor segít,  Ha Te magad is azon vagy.  Becsüld meg azt, amit adott,  S a szerencséd el nem hagy.  Jól gondold meg, kinek hiszel,  Kiben bízhatsz sokáig,  Ki az, aki nem tesz tönkre,  És nem ezért van odáig.  Ha fut a szekér, sok a haver,  Van barátod, sok „ezer”,  Amikor meg baj szakad rád,  Felelős csak te leszel.  Az életedben, ha választasz,  Milliószor gondold át:  Se magadra, se másokra  Ne szabadíts egy hordát!  Válassz mindig magadfajtát,  Abból nincs baj, ...

Azt mondja a  haverom, akinek már régen be van gyepesedve az agya (ezért azt naponta kell locsolni és hetente nyírni – mármint a gyepet az agyán), hogy tegnap az anyósa, gyalogosan, séta közben elütött egy autót és sajnos ő volt a hibás. A vétlen autó totálkáros lett, de a balesetben szerencsére nem sérült meg senki, csak a helyszínelő rendőr, akinek az öreg csaj ki akarta kaparni a szemét, mert az az életkora felől érdeklődött. Amikor meg kijött az autómentő, ez a vén kotló segített feltenni a roncsot a trénerre, mert annak a sofőrje, az eset hallatán nevetőgörcsöt és ebből kifolyólag sérvet is kapott. A haver sehogyan sem érti, miért nem tudott a mama megállni az ütközés előtt, pedig az öreglányban még ABS is van. (Azt kapta tavaly karácsonyra, ajándékba.)  A futóművét meg Ő (mármint a haver), saját kezűleg  állította be neki, egy szőlőkaróval. Ezért kezdetben, nem egy nyomsávon haladt az öreg bige, de most már igen jó az úttartása. Csak néha sodródik le a járdáról, a...

A magamfajta öreg jampinak, aki a „zenei” fesztiválok fékezhetetlen rajongója, a zamárdi Sound különös kikapcsolódást jelent. Ilyenkor ellepik a környéket a legváltozatosabb kultúrából érkező és a legkülönbözőbb családi, anyagi háttérrel rendelkező fiatalok. Már a puszta érkezésük is felélénkíti a falut. Bocs’ a „várost”! (2366 fő!) A nagyon vidám „csemeték”, elég zsetonnal, teli piasüvegekkel és saját Hi-Fi berendezésekkel felmálházva érkeznek. Kezdeti viháncos kedvük pedig attól függ, mennyi hiányzik whiskysüvegből ahhoz képest, amikor a vonatra szálltak. Természetesen a többség, józan az érkezéskor, de nem sokáig. Akadnak persze olyanok is, akiknek nem a cefre a fontos - hanem a hatása.    Az egyik CBA-ban, a fehérköpenyes kiszolgálóhölgy szidalmazza az egyik „cimborát”, aki alig áll a lában és a bermudagatyáját is csak a bimballója tartja vissza attól, hogy lecsússzon a bokájára:  - Maga tegnap is itt randalírozott részegen, kérem, hogy távozzon!  Mire emez:...

A föld az, amin járni tanulsz, ha meglátod a világot A föld az, ami neked terem életet és virágot A föld az, amely felnöveszt és ad enni A föld az, ahonnan a szíved nem hagy elmenni A föld az, amiért a hazafi él, küzdelmesen megharcol A föld az, amit a hódítója kizsigerel, megsarcol A föld az, amit a kufár és a szolgalelkű veszni hagy A föld az, amin, hogyha nem tiéd - csak szolga vagy A föld az, amit őseidtől hagyatékként megkaptál A föld az, amit unokáknak, mint kenyeret, adhatnál A föld az, ami hazád és a nemzetednek lakhelye A föld az, ami befogadja hamvaid, ha eljön majd az ideje A verset azoknak ajánlom, akik bátran kimernek állni a magyar föld védelméért!