Azt mondja az egyik szomszédom (aki lusta, mint a dög), hogy el akart menni dolgozni, mert a neje kiteszi a szűrét, ha nem keres hamarosan valami munkát magának. A baj csak az, hogy egy életunt lajhár is kapkodó idegbolondnak tűnik ehhez az emberhez képest. Mivel, undorodik mindenféle fizikai tevékenységtől, kevésbé megerőltető munkára jelentkezett. Bement a rendőrségre, hogy vegyék fel Őt, fekvőrendőrnek. Ott meg azt mondták neki, hogy sajnos ezt a munkakört már reggel betöltötték, de jöjjön vissza délben, mert akkorra már biztosan lesz üresedés. Vissza is ment volna ez a hígvelejű, de a hidegfront (ami közelgett) kissé megemelte az IQ-ját és emiatt ágynak esett. Ilyenkor meleg sót szokott alkalmazni, ami lehúzza azt neki, 50 alá. A meleg sót vagy a homlokára teszi vagy a zsíros kenyérre. (A hatás ugyanaz.) Népi gyógymód még erre a nyavalyára az is, hogy ha érezzük a „bajt”, száraz gyertyalángot hordunk körbe a spájzban addig, ameddig az ott tárolt tokaszalonna meg nem
Amiről nem érdemes hallgatni!