Így, hogy az országban már mindenki tartott évértékelő beszédet – elhatároztam - én is tartok egyet. Hölgyeim és Uraim, Kedves barátaim és barátnőim! Szeretett rajongóim és mélyen utált ellenségeim! (Akit kifelejtettem, az ne figyeljen ide!) Most, hogy szerencsésen belegázoltunk a 2013. évbe, nyugodtan, hátradőlve tekinthetünk vissza az elmúlt esztendő legfontosabb eseményeire. De mielőtt hátradőlnétek, gondosan győződjetek meg arról, nem ágaskodik-e mögöttetek egy szamuráj kard! Kezdjük az elején! Tavaly február másodikán, Jani-sógornak beleszorult a lába a tyúkitatóba. Pechére, mert a bádogos csak április közepén ért rá lemezollóval levágni azt, a bedagadt csülkéről. Tetézte a bajt, hogy a benne lévő víz kezdetben többször is megfagyott, március közepétől pedig poshadni kezdett. Mondogatta is a sógor: Most már igazán jöhetne a bádogos mert úgy érzi, hogy néhány béka is tanyát vert az edényben. Éjjelente, a paplan alól kihallatszó brekegés viselte meg a legjobban
Amiről nem érdemes hallgatni!