- Aggyon az Isten, Jani bá! - Mire gondolsz, kis haver, mit adhatna még nekem? - Hát például józan észt, több tartást, felelősségtudatot, a tisztánlátás képességét - és így tovább! - Micsoda, már így is akkora eszem van, hogy alig fér el a fejemben! - Akik meg ismerik magát, Jani bá, azt mondják, hogy nem az esze nagy, hanem a feje kicsi. Ezért van ez a helyszűke. A szomszédja szerint is maga olyan sötét, mint a csukott bőrönd. Bözsi néném is csak azért ment magához annak idején, mert elnézte a házszámot. Az esküvőjükön is - a pap áldása után - a vőfélyt csókolta meg inkább, a násznép legnagyobb megdöbbenésére. A rokonság ki is fütyülte őt emiatt, és aprósüteménnyel dobálta meg - ott a helyszínen. - Kezdetben nem is akart velem lefeküdni az asszony. Azt mondta: ő inkább állva alszik! (Mint a fuvaros ló.) - Mit tetszett erre lépni, Jani bá? - Egyet előre és kettőt hátra. - Azannyát! Ilyen erőszakosnak tetszett lenni? Kész csoda, hogy nem áll elő Bözsi néném a sz
Amiről nem érdemes hallgatni!