- Már megint körülöttem ólálkodsz, lompos koma? A szemed sem áll jól. - Nem tehetek róla – sóhajtozott az ordas – amikor meglátlak, mindig összefut a nyál az arcomban. - Csakhogy engem, még egyszer nem viszel be a bozótosba és ha nem kotródsz azonnal innen, hívom a fess vadászt, aki majd szitává lövi az ülőgumódat. Szellős leszel, mint a nyári pizsama. - Na, ne röhögtesd már ki magadat husika! A te vadászodtól már régen bevonták a fegyvertartási engedélyt, mert tévedésből dúvadnak nézte az anyósát és a szeme közé pörkölt egyet a dupla csövűvel. Utána hetekig sörétet köpött a vén bige. - Na jó, bökd már ki végre, mit akarsz tőlem és miért vetted elő a ruhásszekrényedből a legdrágább báránybőr öltönyödet - amiben most, itt kelleted magad? - Arra gondoltam, az volna a legjobb, ha a legközelebbi választásokon rám szavaznátok a nagyival, meg a fess vadászoddal együtt. Ígérem, nem csalódtok majd bennem! - Hogy is ne! A legutóbbi választások előtt is ígértél fűt-fát, de semmi se
Amiről nem érdemes hallgatni!