Gergely Árpád blogja

…., mert ez a manusz sem bír magával! A drága pénzen fenntartott titkosszolgálatnak éjjel-nappal kellett dolgoznia miatta. De legalább megérte! Petya el lett kapva, mint a nátha. Kiderült, hogy fényes nappal együtt ment be egy társasház kapuján egy hölggyel, ami már azért is elítélendő, mert a világtrendi szerint egy valamire való mai kandúr nem egy csajjal kever, hanem egy másik szakállassal. Így, hogy a nőkért bolondul ez a maradi fazon, könnyebb a dolgunk, ha le akarjuk járatni. Tehát mindenképp meg kell állítani ezt a nőfalót, mert közeleg a választás, és ha addigra ez becserkész legalább két- vagy háromezer macát, az mind rá fog szavazni, nem pedig ránk. Ezt nem engedhetjük meg magunknak, mert akkor a választásokon nagyobbat bukunk, mit kaptás ló az istálló küszöbön! Kidobott pénz lesz a határon túli turista-voksokra elszórt néhány milliárdocska is. Nincs mit tenni, keményen dolgoznunk kell! Az eddigi gyakorlatunkhoz híven ki kell agyalnunk még néhány, a fentieknél is aljasabb és

Miután a nyavalyás albán futballválogatott sehogyan sem akart megállni, pedig kétszer is próbáltuk rávenni őket (egyszer otthon, másodszor pedig itthon), ezért most a San Marino-i kétkezi munkásokon vettünk elégtételt a Puskás-stadion negyedházas (vagy még kisebb) közönségének határtalan örömujjongása közepette. (Valószínűleg senki nem szólt nekik - mármint a gyér számú szurkolótábornak -, hogy a San Marino-i fiúk többsége még „aznap délelőtt” dolgozott (pékségben, építkezésen, stb). Mellesleg csapatuk a világranglista utolsó helyén áll, mert az 1931-i alapításuk óta még soha senki ellen nem győztek (maximum egyszer), és történetük során is csak egy gólt rúgtak. A fizetésük említésre sem érdemes a mieink 3, 5, sőt 8 millás havi jövedelméhez képest. Ezért aztán örömmámorban lubickolni ezen a meccsen legalább annyira felesleges volt, mint jegyet váltani rá. Na szóval! A meccs előtt a „nemzeti” sportcsatornánkon 4 darab okostojás (kettő a stúdióban, kettő pedig a pálya szélén) osztotta a