Gergely Árpád blogja

Valamelyik, a magyarokért „rajongó”, költségtérítéses jellemhalmaz kitalálta, ünnepeljük meg(!) a trianoni évfordulót. Ez eddig ugyebár gyásznapnak, de minimum emléknapnak számított. Most, hogy divat lett idiótának és megalkuvónak lenni (no meg, a megfelelési kényszer is tombol bennünk), naná hogy élünk az ünneplés lehetőségével!. Gondoltam, én is hozzájárulok az „ünnepi” programok színesítéséhez néhány ötlettel: 8 óra. Reggeli zenés ébresztő, amikor is a román, ukrán, szlovák, szerb és osztrák népviseletbe öltözött zenészek játszanák el a „Tiszán innen, Dunán túl, viszünk mindent nyájastul!” c. „slágert”. Majd a „Nem, nem, nem! Nem megyünk mi innen el, ameddig a házigazda bunkósbottal ki nem ver” című mulatós nótára vonulnának át a helyi piactérre, ahol:  10 órakor kezdődne a főzőverseny. Itt tilos lenne magyaros ételeket főzni, a rendezvény fővédnökének pedig, Clemenceau valamelyik leszármazottját kérnénk fel. (Ha ugyan, van neki!) Ha valaki mégis magyaros ízeket csemp