Hazai marhák egy csoportja email-ben keresett meg és kérték, hogy ne csak mindig a birkasorsot énekeljem meg, hanem írjak egy dalszöveget nekik is. Mivel az ökrök mindig közel álltak hozzám – legálabb is, ami a helyesírás világát illeti – hát körmöltem néhány rigmust a kedvükért: Marhanóta Kies pusztán, tikkadt napon Sül a képünk, jaj de nagyon Marha fejjel bambán nézünk Saját vesztünk! Mit, idézünk Vágóhídon hentes dalol A fülünkbe csalfán papol Kábítja az ökör fejünk Nem kell már a sovány tejünk A húsunkra megy a játék Hentes dalban ez az „árnyék” Nincsen jövőnk csak jelenünk Kanálisban, a tejünk Fájdalmas a tagló, mondják. Felsálunkat készre bontják Uszályunkból leves készül A „mészáros” ettől szépül. Okosodni sosem fogunk Ezért hagyjuk ott a fogunk Otthagyjuk, mert ökör eszünk Arra jó, hogy eszünk, eszünk (Ha, van mit!) Kajáljuk a marha tápot Ami szénát sosem látott Viseljük a marha sorsot Husikánkra szórnak
Amiről nem érdemes hallgatni!