Tart a cirkusz a porondon, bűvész mondja: Abrakadabra(k)! Lóvá teszi a balga nyulat, az meg hiszi, marad majd az abrak. A kötéltáncos imbolyog, balra billen, utána meg jobbra. Fent maradni, ez a lényeg, s nem volna jó leesni a porba. Az idomár is ostort ragad, az állatok meg hallgatnak is rája. Semmi baj, mert birkahússal be van fogva az oroszlán szája. A bohóc is porondra lép, kockás gatya, tavalyi még rajta. Dől belőle a hülyeség (meg a gagyi), ez egy ilyen fajta. A zsonglőr meg zsonglőrködik, ámulatba esejtve a népet. Dobálja a karikákat (a számokat), fényesíti a színpadi képet. A késdobáló körbedobja, hajigálja deszka előtt a csaját. Ha eltévedne egy-egy „gyilok”, a sok bámész mereszthetné a haját. Néró császár is megmondta: Ami kábít, a cirkusz és a kenyérke. Ha mulatozunk, jót böfögünk, elmondhatjuk: Ez az, ami megérte! Előadás holnap is lesz, lesz nézője ugyanannyi, mint eddig. Cirkusz is van, kenyér is van néh
Amiről nem érdemes hallgatni!