Ugrás a fő tartalomra

Évértékelő


Így, hogy az országban már mindenki tartott évértékelő beszédet – elhatároztam - én is tartok egyet.

Hölgyeim és Uraim, Kedves barátaim és barátnőim! Szeretett rajongóim és mélyen utált ellenségeim! (Akit kifelejtettem, az ne figyeljen ide!)

Most, hogy szerencsésen belegázoltunk a 2013. évbe, nyugodtan, hátradőlve tekinthetünk vissza az elmúlt esztendő legfontosabb eseményeire. De mielőtt hátradőlnétek, gondosan győződjetek meg arról, nem ágaskodik-e mögöttetek egy szamuráj kard!

Kezdjük az elején!

Tavaly február másodikán, Jani-sógornak beleszorult a lába a tyúkitatóba. Pechére, mert a bádogos csak április közepén ért rá lemezollóval levágni azt, a bedagadt csülkéről. Tetézte a bajt, hogy a benne lévő víz kezdetben többször is megfagyott, március közepétől pedig poshadni kezdett. Mondogatta is a sógor: Most már igazán jöhetne a bádogos mert úgy érzi, hogy néhány béka is tanyát vert az edényben. Éjjelente, a paplan alól kihallatszó brekegés viselte meg a legjobban.

Márciusban is nehéz időket éltünk. A szomszédasszonyban meggyulladt a pálinka. Kezdetben csak sűrű füst gomolygott az öreglányból, de mire a helyi önkéntesek kiértek a lajtos kocsival, már a kontya is lángokban állt. A veje meg azt mondta a lihegve megérkező tűzoltóknak: Uraim! Ha esetleg van más dolguk is, előbb intézzék el azt nyugodtan. A mama megértő asszony - tud várni.

Április egy picit mozgalmasabb volt. A bikaistállóból elszabadult a bika. Először a polgármesteri hivatalba rontott be, ott felöklelte a hivatalsegédet, mert összetévesztette a helyi állatorvossal, akiben évek óta csak a konkurenciát látta. Majd onnan, egyenesen a piactérre csörtetett, ahol néhány testesebb kofát kezdett zaklatni az ajánlataival. Végül egy tehénnek látszó tárggyal sikerült jobb belátásra bírni és visszacsalogatni az istállóba.

Májusban sem maradtunk esemény nélkül. Kutyaoltás volt a faluban. Rengetegen mentek el. A nagykutyákat vették előre – mint mindig. Majd az ölebek következtek. Legvégén a kivert és a kóbor kutyák kerültek sorra, de már nekik nem jutott a vakcinából. Ezért megígérték nekik, hogy aznap éjjel adómentesen ugathatják a teliholdat.

A június, július és az augusztus is csupa aszály volt. Néhány falubelinek el is apadt a nyála. Se köpni, se nyelni nem tudtunk. A utóbbi nem is igen hiányzott, mert már nyeltünk éppen eleget az elmúlt 22 évben. (Meg előtte is!) Mivel víz nem volt, házi főzésű pálinkával mostak az asszonyok. Cefreszagú volt, még az óvodás gyerek is. A teát is szárazon ittuk, közvetlenül a papírzacskóból azért, hogy ne kelljen mosogatni. A húslevest is meg kellett őrölni. Így, könnyebben lement a torkunkon. Az akváriumból elpárolgott a víz, borral kellett pótolni. Volt olyan hal, amelyik reggelre úgy becsókolt, hogy nem ismerte meg a saját ikráját sem. A másikén kotlott tévedésből addig, ameddig ki nem józanodott. A végrehajtó meg - aki árverezni jött a házat és aki ki volt tikkadva, mint szöcskenyáj a Toldi-versben - azt mondta, hogy egy félpohár vízért cserében, eltekint a kilakoltatástól.

Szeptember végén és októberben, a falu példás összefogással elérte, hogy csaknem minden fán megsárguljanak a levelek és állami támogatás nélkül, azok le is hulljanak. A szüret most is elmaradt, mert ahol nincs tőke, ott szőlő sincs. A szüreti bált viszont, megtartottuk. A teljes bevételt az adósság törlesztésre használtuk fel, aminek az lett az eredménye, hogy novembertől községünk minden piás polgára tisztalappal kezdhetett a helyi csehókban.

A november és a december, rajtunk kívülálló okok miatt, a szokásos módon megint dermesztően hideg volt. De mi helybéliek, ezt nem hagytuk annyiban. Egyikünk, aki tanult ember és aki annak idején addig járta az általános iskolát, amíg az utolsó tanár is ki nem halt mellőle – a falugyűlésen azt mondta: Emberek! Azért, amiért ilyen hideg van, csak is a hőmérőket lehet okolni. Ha a falu minden hőmérője -20 C. fokot mutat, az tizenöt darabbal kalkulálva is, összesen -300 C. fok. Ez pedig ilyen kis községben, mint a miénk, megengedhetetlen luxus. Ezért azt javaslom, hogy vonjuk meg a díszpolgárságot a kínaitól, aki ezeket a kacatokat ránk sózta a helyi piacon.

Kedves elvtársak... Bocsánat! Kedves barátaim és barátnőim!

Mint ahogy az a fentiekből is kitűnik, jobban teljesítettünk, de még nem elég jól!
Ezért azt mondom és ígérem: Jövőre a kutyaoltást nem a nagykutyákkal kezdjük, hanem - az esélyegyenlőséget szem előtt tartva - a kivert és a kóbor kutyákat hagyjuk a végére! (Megint!)

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések:

A proli, mint olyan

A proletariátus (latin proles „utód” szóból) kifejezést az alsóbb társadalmi osztály megjelölésére használják (tagjai a „proletárok”, röviden „prolik”). Eredeti meghatározásban azok az emberek, akik nem rendelkeznek vagyonnal. / Wikipédia / De, csak az eredeti „meghatározásban” !!!   Ma már mindenki tudja, hogy a proli mibenlét, nem vagyon, hanem mentalitás kérdése, szellemi, jellemi kategória. Lehet egy nincstelen szegény is talpig nagyszerű úriember - a szó nemesebb értelmében és egy többszörös milliomos újgazdag, vagy egy jól kereső, magas beosztású politikus is lehet ócska proli, ringy-rongy senkiházi, ha olyanok a belső tulajdonságai. Mert: A prolinak nincs szégyenérzete. Rávehető mindenre, meg annak az ellenkezőjére is. Befolyásolható, uszítható. A prolinak nincs nemzettudata. Majmol mindent, ami idegen. A nemzete történelmét elferdítve ismeri és terjeszti. Nemzete himnuszát nem énekli, jó esetben közömbös pofával, kénytelen - kelletve kivárja, hogy mások
3 megjegyzés
További információk

Rénszarvas

- Adjon az Isten, Jani bá! Azt beszélik a faluban - miközben könnyesre röhögik magukat az emberek, hogy vadászni volt a messzi északon, és jobb híján ártatlan házi állatokat tetszett puskavégre keríteni. Azt mondják, hogy egy háziasított Rudolf nevű rénszarvas is a gyanútlan áldozatai között van. Úgy hírlik, hogy szegény pára annyira szelíd volt, hogy mit sem sejtve oda akart menni Jani bához, mire maga váratlanul lepuffantotta, mint egy veszett kutyát. Szegény, ott azon nyomban eldőlt, mint a krumplis zsák. De ez még semmi! Rá is tetszett térdelni a nyakára, és büszkén fényképezkedett, mint Kittenberger Kálmán annak idején Afrikában - a többmázsás elejtett hím oroszlánokkal. (Annyi különbséggel, hogy ő soha nem térdelt volna rá egy elejtett állat nyakára sem – tahó módon.) Meg aztán, annak ellenére, hogy a nyakán térdelt a jószágnak, nem tetszett észre venni a fülére rögzített krotáliát (bilétát), ami szegény Rudinak a házi „rendszáma” volt. Ilyen alapon, valamelyik jász, vagy csong
Megjegyzés küldése
További információk

Hogyan tehetjük a válogatott futballcsapatunkat eredményesebbé?

1.) Gondosan válasszuk meg leendő ellenfeleinket!!!  A szűkös kínálat a következő: Grönland, Antarktisz, Vatikán, Nauru, Tuvalu, Marshall-szigetek, esetleg a Seychelle-szigetek. 2.) Érjük el a FIFA-nál, hogy – a hátrányos futballhelyzetünkre való tekintettel – a saját kapunkat 10 centivel az ellenfél kapuja mögött helyezhessük el, komoly fejtörést okozva ezzel az ellenfél csatárainak, mert így csak a saját kapujukon keresztül tudnák a miénkbe juttatni a labdát. Mindig öngólt kellene rúgniuk ahhoz, hogy nekünk is gólt rúghassanak. Így a legrosszabb eredményünk is csak a döntetlen lehetne.  3.) Ha a 2. pontban felvetett megoldás nem kivitelezhető, akkor legalább azt engedjék meg, hogy a kapunk a saját gólvonalunktól legalább egy méterrel hátrább kerüljön. Így a gólvonal alapvonallá alakulna át, és a labda azon túljutva nem középkezdést eredményezne, hanem kirúgást. A nyavalyás ellenfél meg csak nézne, mint kóbor kutya a küszöbön.  4.) A csapatunk felszerelésén is változtatni
Megjegyzés küldése
További információk

A TÉLI "TERMÉS" NÉHÁNY DARABJA II.

Csendélet és vadász-témájú képek. VIRÁG CSENDÉLET - 50x40 cm. Olaj VADDISZNÓK IX. - 50x70 cm. Olaj HAJNALI ZSÁKMÁNY - 50x70 cm. Olaj VADDISZNÓK X. - 50x70 cm. Olaj ERDEI IDILL - 50x70 cm. olaj CSENDÉLET MAGDIKÁNAK - 50x40 cm. Olaj
Megjegyzés küldése
További információk

Középkorban

- Ó, nagy királyom, engedd meg, hogy hason csúszva cserkésszem be a lábfejedet, és alázatosan nyaljam le róla az út porát – hűségem jeléül!  - OK, de ugye, te, koszos szolga, nem a "zsúrpubi" nevű trónkövetelőnek vagy az ügynöke? A szemed sem áll jól!  - A szemem azért nem áll jól, felséges nagyuram, mert méltóztattál katonáiddal kinyomatni az eredetit, ami miatt most az üvegszemeimmel vagyok kénytelen bámulni az uralkodói nagyságodat.  - Áh, most már emlékszem! Te vagy az, akit nem hagytunk az út szélén. Katonáim gúzsba kötve vonszoltak be a palota udvarára, hogy azután (a csőcselék szórakoztatására) 200 botütéssel leverjék rólad a hitelre vásárolt, hamisított farmergatyádat és az Adidas-nak hitt, szakadt bocskorodat is.  - Igen, én voltam az, akit ekkora kegyben méltóztattál részesíteni. Talán soha sem tudom meghálálni neked ezt a nemes gesztust! Családom, rokonaim, felebarátaim (azért fele, mert feleannyi eszük sincs, mint egy búgócsigának), mélyen meghajolnak u
Megjegyzés küldése
További információk

valentin-NAP

valentin harcos, teljes fegyverzetben A rendszerváltásnak nevezett össznépi hipnózis óta ezernyi módon próbálják az arra alkalmas egyedeket a mély-hülyeség állapotában tartani vagy odajuttatni. Az egyik ilyen (import) maszlag a valentin-nap. (A másik meg a „halloween”, de erről majd később). Húsz éve erőltetik ennek a magyar hagyományoktól teljesen idegen, agyament marhaságokkal teletűzdelt bohócnapnak az elfogadtatását a magyar néppel, nyilván abból a megfontolásból, hogy a régi magyar szokásokat, hagyományokat, ünnepeket a feledés homályába taszítsák. Így is lehet a nemzettudatot gyengíteni, a hagyományokban is gazdag gyökereket elsorvasztani. Hogy miért is gyomorforgató, de mindenképpen röhejes az egész? 1.   Országunkat egy vagy maximum kettő Valentin lakja, ami ugye nem igen indokol ekkora fesztivált. Igaz, annak idején is kevés Sztálin nevű cimbora futkosott az utcákon idehaza, de „joszif” napon mégis kötelező volt örömködni mindenkinek. 2.   Mi az, hogy szerelmesek napj
1 megjegyzés
További információk

A piros madár

Az alábbi képelemző tanulmány KOCSIS KATALIN munkája. 2008. Érdemes elolvasni! I. Művész korszakai, a munkásságára ható irányzatok, stílusa   Kocsis Katalin A művész munkásságát három, általa rokonszenvesnek tartott irányzat befolyásolta – a naturalizmus, a szürrealizmus és a realizmus. Ezek nem egymást követően, hanem sokszor egymással párhuzamosan is megjelentek festészetében – attól függően, hogy éppen melyik témához, melyik passzol a legjobban. A vadász és tájkép témáknál a naturalizmust szereti követni, a figurális és akt képek esetén a realizmust, míg az allegorikus témák esetén könnyen elkalandozik a szürrealizmus felé, ahol a képi meditáció sarkalhatja a nézőt. Vagyis nála nem a külső hatások szabják meg az irányzat megválasztását, uralkodását, hanem a kép mondanivalója, témája.     A stílus - az természetesen, mint minden művész esetében -, egyéni. Egy festő stílusát mindig az ecsetkezelés, a színvilág, és a képszerkesztés összessége adja meg. Ugyan kismértékben az é
Megjegyzés küldése
További információk

Evolúció II.

Legutóbb ebben a témában a legilletékesebbel, mindannyiunk ősapjával (vagy ősanyjával) beszélgettem – egy 4,5 milliárd évet tisztességben megért mikroorganizmussal – aki segített megérteni a földi élet kialakulását, annak minden fonákjával együtt. Most megint eszmét cseréltünk, de a „történet” egyszerűbb kérdéseit feszegettem csak. Ebből ért a magamfajta – meg a nem magamfajta is.  Őspapi! Mondj valamit a tyúk és a tojás keletkezéséről, melyik látta meg először a napvilágot? (No meg a fazekat vagy a rántottás serpenyőt!)  A kérdés eleve elhibázott, mert nem számol egy harmadik szereplővel, a kakassal. Ha nincs kakas, nincs szaporodásra alkalmas tojás sem. Tehát nemcsak a tyúknak, de a kakasnak is elő kellett jönnie a semmiből, ráadásul ugyanakkor, mert ha elkerülik egymást időben és térben, akkor nincs „lamúr”, sem kis tojáska. Egyébként felháborító ez a feminista hozzáállás, ahogyan megpróbálják egyesek elhallgatni az egyik renitens leszármazottam szerepét ebben az „ügyben”. Ped
Megjegyzés küldése
További információk

A festészetről szavakban

Az alábbi írást, mint interjú-alany adom közre , hátha vannak benne használható gondolatok. (KutMagazin 2008. október 11.) Beszélgetés Gergely Árpád festõmûvésszel   Szász István Szilárd (Szisz): Hogyan határozná meg önmagát egy bõvített mondatban? Gergely Árpád (G.Á.): Realista, szürrealista és naturalista autodidakta festõ és grafikus vagyok, aki néha szívesen kalandozik el az impresszionizmus ,,tájaira" is, ha a téma és a megrendelõ úgy kívánja. Baráti köreimben ragaszkodom a ,,semmilyen díjas ecsetforgató" címhez. Szisz: Mikor és hogyan került kapcsolatba a festészettel? G.Á.: Ez az egyik legnehezebb kérdés! Minden olyan ember, akit a sors az erre való hajlammal áldott meg (mármint ami a rajzkészséget illeti), az szinte már dedós korban kapcsolatba kerül ezzel a ,,mûfajjal", amitõl soha nem tud, de nem is akar szabadulni. A rajz és a festészet, gyermek és felnõttkorom kellemes élményei közé tartoznak, ami kapcsán hál' Istennek bõven voltak és vannak sikeré
1 megjegyzés
További információk

Színek jelentéstartalma a pszichológia szemszögéből II.

Kocsis Katalin, a színek lélektani hatását elemző sorozatának a második része, amely a  zöldet  vizsgálja meg alaposan, egy-egy festményem példáján keresztül. Zöld A férfiak előszeretettel használják a zöldet és a kéket, mivel hideg, letisztult színek. Ezek amellett, hogy nyugalmat sugallnak, férfias színnek számítanak. A zöld a természetnek - tavasznak, a természet megújulásának, a növekvő életnek a kifejezője.  Szimbolizálja a fejlődést, harmóniát és a termékenységet. Különösen az örökzöld növényekhez kötődik termékenységi és halhatatlanságot kifejező szimbolika. Erős érzelmi összefüggés van a zöld szín és a biztonság között, mivel a zöldnek nagyszerű nyugtató ereje van (kórházak). A legpihentetőbb szín az emberi szem számára. A színskála "közepén" áll, kiegészítő színe a piros, s mivel a kék és a sárga elegye, jelöli egyben a színek hármasságát. Ebből adódik kétértékűsége is: lehet a fiatalság, a remény, a boldogság, ugyanakkor a változás az átmeneti
Megjegyzés küldése
További információk