- Ó, nagy királyom, engedd meg, hogy hason csúszva cserkésszem be a lábfejedet, és alázatosan nyaljam le róla az út porát – hűségem jeléül!
- OK, de ugye, te, koszos szolga, nem a "zsúrpubi" nevű trónkövetelőnek vagy az ügynöke? A szemed sem áll jól!
- A szemem azért nem áll jól, felséges nagyuram, mert méltóztattál katonáiddal kinyomatni az eredetit, ami miatt most az üvegszemeimmel vagyok kénytelen bámulni az uralkodói nagyságodat.
- Áh, most már emlékszem! Te vagy az, akit nem hagytunk az út szélén. Katonáim gúzsba kötve vonszoltak be a palota udvarára, hogy azután (a csőcselék szórakoztatására) 200 botütéssel leverjék rólad a hitelre vásárolt, hamisított farmergatyádat és az Adidas-nak hitt, szakadt bocskorodat is.
- Igen, én voltam az, akit ekkora kegyben méltóztattál részesíteni. Talán soha sem tudom meghálálni neked ezt a nemes gesztust! Családom, rokonaim, felebarátaim (azért fele, mert feleannyi eszük sincs, mint egy búgócsigának), mélyen meghajolnak uralkodói nagyságod előtt, és földig hajolva köszönik neked, hogy nem most küldted rájuk a végrehajtóid, hanem csak fél évvel később.
- Na, elég a rizsából, nyögd ki, miért kúsztál a színem elé, te, büdös proli! De őszinte légy, mert ha nem, a maradék egy lábadat is lecsapatom a bakóval!
- A pór nép között elvegyülve azt kellett tapasztalnom - ó, mily' nehéz is kimondanom(!) - egyre kevesebben mondanak érted imát. Ha mondanak is, a tartalmát biztosan nem tennéd ki a palotád ablakába.
- Ne merészelj felséggyalázást elkövetni, te, szolgafajzat! Na, ki vele, mit tudsz még!
- A trónkövetelő, akinek kiiktatására egy mérgezett szemöldökcsipeszt küldtél – Erzsébet-utalványnak álcázva – ahelyett, hogy „más férfiak szoknyája mögé bújna”, egyre vakmerőbben mesterkedik azon, hogy téged letaszítson a trónodról. Lehet, hogy a most épülő új királyi palotába nem te, hanem majd ő fog beköltözni? Azt mondja, nem kell aggódnod, mert már ki is nézett neked egy cserelakást - If várában. Mit tudsz erre válaszolni a sor(o)stól és a balga alattvalóidtól kapott, bődületes nagy hatalmad birtokában?
- Itt csak én kérdezhetek, te, koszos cseléd! Ezért (bár ilyet soha nem szoktam tenni) megkérdezlek, te mit tennél a helyemben azért, hogy ez az akasztófára való ne sokat árthasson nekem. De őszintén, mert különben a csomagtartóban viszed haza a saját fejedet!
- Nagyuram! Küldd rá a hozzád lojális pribékjeidet, akik semmi perc alatt lerabolják annyira, hogy nem lesz ereje trónviszályt szítani! Vessél ki rá például 660 millió aranytallérnak megfelelő bírságot, amibe nemcsak ő gebed bele, hanem a két cuki kis vizslája is! Később a hasonló cselszövőkkel, trónra törőkkel is így járhatsz majd el. Lényeg, hogy a legközelebbi királyválasztáson ne legyen ellenfeled. Egyedül pöffeszkedve, a balfácán alattvalóid éljenzése közepette mehetsz a trónodra. Csak arra vigyázz, nehogy véletlenül a palástod szélére lépj, mert akkorát bukhatsz, mint a pengő negyvenhatban!
Megjegyzések
Megjegyzés küldése