Ugrás a fő tartalomra

A piros madár

Az alábbi képelemző tanulmány KOCSIS KATALIN munkája. 2008. Érdemes elolvasni!

I. Művész korszakai, a munkásságára ható irányzatok, stílusa
 
Kocsis Katalin
A művész munkásságát három, általa rokonszenvesnek tartott irányzat befolyásolta – a naturalizmus, a szürrealizmus és a realizmus.
Ezek nem egymást követően, hanem sokszor egymással párhuzamosan is megjelentek festészetében – attól függően, hogy éppen melyik témához, melyik passzol a legjobban.
A vadász és tájkép témáknál a naturalizmust szereti követni, a figurális és akt képek esetén a realizmust, míg az allegorikus témák esetén könnyen elkalandozik a szürrealizmus felé, ahol a képi meditáció sarkalhatja a nézőt. Vagyis nála nem a külső hatások szabják meg az irányzat megválasztását, uralkodását, hanem a kép mondanivalója, témája.    

A stílus - az természetesen, mint minden művész esetében -, egyéni. Egy festő stílusát mindig az ecsetkezelés, a színvilág, és a képszerkesztés összessége adja meg.
Ugyan kismértékben az élethelyzet adta hangulatok befolyásolják a festő stílusát, de alapjaiban a kialakult stílus nem változik, mivel a festési mód, ami kialakul a festőnél egy hosszú folyamat eredménye.  
Gergely Árpád festői stílusát a három fő irányzat esetén, más-más hatás alakította.
A vadász és természetképek festészeti stílusának megtalálásában nagy szerepe volt a Zamárdiban élő Szobota István festőnek, aki találkozásukkor már öreg rókának számított. Tőle sok minden olyat tanult, ami a naturalista festészethez elengedhetetlen.
A figurális munkák a gyermekkori portrérajzolások eredményei, míg a csendéletek realizmusát autodidakta igyekezett elsajátítani.
Mindezek mellet egy-egy téma megjelenítéséhez sajátos technikákat is alkalmazott, mint például a „A piros madár” esetén, mely képével bővebben szeretnék foglalkozni a dolgozatban.

II. A piros madár /1984./


33x40 cm. Olaj, farost kép. Irányzat: szürrealizmus, téma szerint: allegorikus.
A művész által gyakran használt kitörléses technikával készült.

A kitörléses technika lényege: a selyemfényűre alapozott és teljesen megszáradt vászonra vagy farostlemezre nagy széles ecsettel felkeni a témát durván, olyan híg festékkel, ami éppen, hogy csurran meg. Ez azért fontos, mert az ilyen módszerrel készült képeket a száradásig be kell fejezni. A selymes felület, meg azért fontos, hogy a festéket könnyen le lehessen törölni róla.
A durván felhordott rétegnek olyan sötétnek kell lennie, ami majd a kész képen a legsötétebb részeket is kellően prezentálja. A selyemfényű alapnak pedig világos tónusúnak kell lennie, mert majd ez az alapszín adja a világos képrészek fényeit. A selyemfényű alap felkenésekkor lehet eldönteni, hogy milyen legyen a kép összhatása, meleg vagy hideg színek uralják-e a képet.
A téma durva felhordásánál lehet kevert színeket vagy színátmenetet is alkalmazni. A képrészek kitörléséhez puha száraz rongyot vagy puha száraz ecsetet használ, mivel a világos alap és a sötét második réteg között dolgozza ki a tónus átmenetet.
Gyakorlatilag a ronggyal vagy a száraz ecsettel alakítja ki a látványt. Ahol a képi hatások megkívánják, ott meghagyja a durva alapozáskor keletkezett ecsetnyomokat, ahol pedig finomabb részletekre van szükség, ott ecset tuffkolással teszi egyenletesebbé a réteget.
A finom, vonalas részeket 0-s ecsettel rajzolja meg.
Mivel az ilyen festésmód megköveteli a gyors munkát – egy nap alatt kész kell lennie, mert másnap már kezelhetetlen a kitörlendő réteg -, már a munka elkezdése előtt, viszonylag pontosan kialakítja a látványt és a mondanivalót.

III. A kép pszichológiai elemzése    
 

1. – Mi volt fontos az alkotónak a képben?

Az alkotó elmondása alapján a kép megfestését egy baráti társaságban lezajlott beszélgetés inspirálta, aminek a lényege az volt, hogy a férfiak mennyire rabjává tudnak válni a saját elképzeléseiknek, ha érzelmileg vonzódnak az illető hölgyhöz. Itt a kézre szálló madár az idomíthatóság jelképe, a gömbökben gubbasztó fazonok pedig a helyzet megadó eltűrését hivatottak jelképezni.

Úgy gondolom a képben mindenekelőtt az érzelem kifejezése a fontos, mégpedig a bezárt, elzárt, rabságban tartottság, ami szemmel láthatóan nem jelent örömet, de eltűrik a felettük uralkodó személytől.

2. – Hogyan szól ez róla? 

A művész fatalon házasodott, egy gyermekük született. A házassága, bár nem akadályozta meg művészi hajlamának kibontakoztatását, de biztosan sok, számára fontos, értékes helyzettől, utazástól, lehetőségtől fosztotta meg. Hiszen alkalmazkodni kellet az általa szeretett és tisztelt feleségéhez /lányához/. Ennek érdekében vállalta a megalkuvást, a lemondást és bizonyos fokig a bezártságot, rabságot. 

3. – Kontrasztok, ellentétek módszere.

Mind témában (tájkép, portré, akt, allegorikus kép), mind ábrázolási módban (grafit, tus, olajfesték), mind technikában (aprólékos, finom kidolgozás, illetve nagy vastag ecsetvonások, törlések) a sokféleség, változatosság jellemző a képekre.
Mindez az érzelmi gazdagságát tükrözi a művésznek.

A piros madár a többi képével ellentétben kevésbé élénk, hideg, rideg hangulatot áraszt – míg többi képe, témától és technikától függetlenül inkább barátságos, játékos, meleg hangulatú.
Úgy gondolom ez az, az életérzés, amitől ő a legtávolabb van, amit a legnehezebb számára elviselni, feldolgozni. Bár szereti családját, de belső énje „haldoklik”, szenved – nem tud szabadon szárnyalni.
Ez a gömbbe zárt motívum egy másik képében /Festő és macskák c. kép/ is fellelhető, ott még hangsúlyosabb az önutalás – egy festő van bezárva. 

4. – Érzelmi-hangulati tónus.

Hideg érzelmi-hangulati tónus jellemzi. Az egész hátteret sötét, hideg színek jellemzik, az emberek gömbbe zárva, mindez gátoltságot, beletörődött szomorúságot mutat, nem teheti azt, amit szeretne. Bár a kép középpontjában látható piros /meleg színű/ nő és madár látható, de nem megnyugtató, védelmező melegséget sugall, hanem inkább figyelemfelkeltően, energikusan - agresszíven hat a kép a többi részére, uralja, elnyomja azt.
 

5. – Visszatérő témaválasztás.

Témaválasztásában a részmotívumok és a kép egész témája is többször visszaköszön képein.
Részmotívumok közül pl.
-    a Nő, mint központi személy, az érzékiség megtestesítője sokszor megjelenik képein (akton kívül is): Virágok, Keselyűk, Kék váza, Festő és macskák, Kőváza, Lányos kép,
-    a Gömböt, mint zárt burkot, ill. törött gömböt, mint a kitörést a zártságból, szintén több helyen megfigyelhetjük: Lila hattyú, Keselyűk, Festő és macskák, Amforák,
-    a Madár is sokszor szerepel mint motívum: Keselyűk, Kettős akt, Kőváza, Lila Hattyú.
A kép egész témája is vissza-vissza köszön: Piros hegyek, Keselyűk, Festő és macskák, Kék macska.

Témaválasztása elvont, nem közvetlenül azt jeleníti meg amit látott, hanem érzéseit, élményeit átszublimálja, átemeli egy magasabb szintre – dimenzióba, és ezen keresztül próbálja feldolgozni, megmutatni számunkra.
 

6. – Színhasználat mint egész 

Színhasználata se nem beszűkült, se nem expanzív. Viszont nem realisztikus, mintha más világba helyezné át a témát. Színhangsúlyát tekintve, legdominánsabb a kék és árnyalatai, ami egy kontrolált viselkedést feltételez, és ez pontosan fedi a láttatni kívánt témát, a férfiak kontroll alatt tartását.
Míg központi helyet kap a piros szín, ami kiemelkedik a háttérből, figyelemfelkeltő, a fontosságot, dominanciát szimbolizálja – szinte elnyomja a sok kéket (férfiakat).

A művész saját véleménye színhasználatáról – a színeket igyekeztem mindig a helyére tenni, mert a naturális látásmód ezt meg is követelte. Később, a szürrealista képeknél már gondolatébresztő feladatokat is szántam a színeknek. Ezekhez a képekhez rendelt színvilágot csak a fantáziám szabta meg vagy korlátozta attól függően, hogy mit akartam kihangsúlyozni a képen belül.
Egyetlen színt sem részesítek előnybe, de igyekszem dominánssá tenni bármelyiket, ha azzal egy bizonyos képi hatást akarok elérni.
Ennek ellenére én sem kerültem el a színkorszakokat. A „normális” periódusok mellett volt egy kék-piros, egy lila-piros és egy narancsos időszakom is. Ezek néhány évig tartottak. 

7. – Színek száma és intenzitása  

Körülbelül 10 színt és ezek árnyalatait használja. Intenzív színhasználat csak a középre helyezett domináns figurákon – nő és madár – látható, ezzel is érzékelteti kiemelkedő szerepüket, uralkodásukat, ahogy a többi – elmosott, fakó, visszafogott – színen (férfiakon) uralkodnak.                

8. – Kompozíció

A kompozíció komplex, hiszen sokféle motívum látható a képen, amelyek egy rendezett, harmonikus (szimmetrikus) egységet alkotnak.
Az ilyen képeket készítő alkotók nyitottak az újra, gondolkodásuk összetett, többféle nézőpontot is képesek meglátni és befogadni, képesek a változásra, fejlődésre.

9. – Méret

A kép mérete 33x40 cm. – átlagos méretű kép, 1984-ből. Hasonló méretű képeket a mai napig fest a művész, azonban a későbbiekben már hatalmas faliképeket – secco – is készített.
A képein többnyire egyszerre jelenik meg a nagy mozdulatú ecsetvonás és törlés valamint a finom, aprólékos mozdulatú kidolgozás.
Mindez arra enged következtetni, hogy én-kiterjesztése, önbizalma és ezzel együtt önértékelése a munkássága során nőtt, viszont megfelelő gátakkal is rendelkezik, hogy ne legyen exhibicionista.

10. – Ábrázolási eszköz

Színeket és széles ecsetvonásokat, kitörléses technikát (kenő technikát) használ az ábrázoláshoz – nem a részletek a fontosak, hanem az egész mondanivaló.

11. – Mozgáshangsúlyos vagy formahangsúlyos

A kép mozgáshangsúlyos, határozott, ami pszichés energiát és magas motivációs szintet jelez, amely mellett a személy megőrzi önkontrolját.

12. – Színdominancia vagy formadominancia

Kiegyenlítetten forma és szín domináns a kép. Ugyan a körvonal az elsődleges, a formák ábrázoló szerepe fontos, azonban a színek nem rendelődnek alá a körvonalnak. A színek is meghatározzák, jelentéssel ruházzák fel a formát és ezzel együtt az egész képet.
Tehát érzelmei ugyan jelentős szerepet töltenek be, irányítják a festőt, de ugyanakkor a racionalitás is megtalálható személyiségében – kontroll alatt tartja érzelmeit.

13. – Mozgásosság értelmezése

A kép mozgásossága (lendületes, nagy ecsetvonások, méret) arra engednek következtetni, hogy megfelelően nyitott a környezete felé, az új dolgokra, temperamentumos, érzelmei hatással vannak viselkedésére. Azonban mindez nem túlzott, erőszakos, hiszen megfelelő racionalitásával (kis, aprólékos vonalak, forma fontossága) képes irányítani cselekedeteit, viselkedését.   

14. – Ikonikus elemzés

Az alkotónak biztos, hogy nagyon fontos az életében az érzelem, illetve ennek feldolgozása, megélése, kimutatása. Ezzel együtt egyszerre játszik fontos szerepet életében a család és a művészet is, amit sokszor nagyon nehéz összeegyeztetni. Mindezt ő is sokszor érzi, próbálja is feldolgozni, de nehéz, mindig újra és újra felvetődik, új problémával kerül szembe.
Próbál egyensúlyt teremteni a kettő között, de mégis úgy érzi sokszor kerül háttérbe a művészete, saját énje.

15. – Azonosulások, interakciók

Az alkotó a képen látható gömbökbe zárt férfialakkal azonosul leginkább, akit az általa nagyon szeretett hölgy szinte idomít, mint egy madarat, ami által ő nem teheti azt, amit igazán szeretne, gátak veszik körül, bezárják.

Interakciókat tekintve a képen megfigyelhető, mint az izoláció – a férfiak egy gömbbe  vannak elzárva a külvilágtól, élettől, mint pedig az érintkezés – a nő és a madár kapcsolata, a nő az idomár, irányító.

16. – Közvetlen élményátélés vagy távolító élményfeldolgozás

A kép, távolító élményátélés által jött létre, a művész az élményeit sűrítette és ennek elvonatkoztatott változatát festette meg. Élményein, érzésein gondolkodik, rágódik, átfogalmazza, majd kifejezi. Sőt újra és újra kifejezi, megpróbálja többször, többféle képen kifejezni, feldolgozni – talán saját maga számára is elfogadhatóbbá tenni.  

 IV. Összegzés
 

A művész a „Piros madár” című képével elsősorban saját életét, helyzetét szeretné feldolgozni, láttatni.
A nőt – számára központi jelentőségű személyt (más műveiben is megfigyelhető) – bár csodálja, tiszteli, de egyúttal úgy érzi a férfi szinte a rabja-rabszolgája. Nőiességével, szépségével elcsábítja, bezárja és irányítja a férfit. 


Kocsis Katalin 
Hatvan, 2008.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések:

A proli, mint olyan

A proletariátus (latin proles „utód” szóból) kifejezést az alsóbb társadalmi osztály megjelölésére használják (tagjai a „proletárok”, röviden „prolik”). Eredeti meghatározásban azok az emberek, akik nem rendelkeznek vagyonnal. / Wikipédia / De, csak az eredeti „meghatározásban” !!!   Ma már mindenki tudja, hogy a proli mibenlét, nem vagyon, hanem mentalitás kérdése, szellemi, jellemi kategória. Lehet egy nincstelen szegény is talpig nagyszerű úriember - a szó nemesebb értelmében és egy többszörös milliomos újgazdag, vagy egy jól kereső, magas beosztású politikus is lehet ócska proli, ringy-rongy senkiházi, ha olyanok a belső tulajdonságai. Mert: A prolinak nincs szégyenérzete. Rávehető mindenre, meg annak az ellenkezőjére is. Befolyásolható, uszítható. A prolinak nincs nemzettudata. Majmol mindent, ami idegen. A nemzete történelmét elferdítve ismeri és terjeszti. Nemzete himnuszát nem énekli, jó esetben közömbös pofával, kénytelen - kelletve kivárja, hogy mások

Rénszarvas

- Adjon az Isten, Jani bá! Azt beszélik a faluban - miközben könnyesre röhögik magukat az emberek, hogy vadászni volt a messzi északon, és jobb híján ártatlan házi állatokat tetszett puskavégre keríteni. Azt mondják, hogy egy háziasított Rudolf nevű rénszarvas is a gyanútlan áldozatai között van. Úgy hírlik, hogy szegény pára annyira szelíd volt, hogy mit sem sejtve oda akart menni Jani bához, mire maga váratlanul lepuffantotta, mint egy veszett kutyát. Szegény, ott azon nyomban eldőlt, mint a krumplis zsák. De ez még semmi! Rá is tetszett térdelni a nyakára, és büszkén fényképezkedett, mint Kittenberger Kálmán annak idején Afrikában - a többmázsás elejtett hím oroszlánokkal. (Annyi különbséggel, hogy ő soha nem térdelt volna rá egy elejtett állat nyakára sem – tahó módon.) Meg aztán, annak ellenére, hogy a nyakán térdelt a jószágnak, nem tetszett észre venni a fülére rögzített krotáliát (bilétát), ami szegény Rudinak a házi „rendszáma” volt. Ilyen alapon, valamelyik jász, vagy csong

Hogyan tehetjük a válogatott futballcsapatunkat eredményesebbé?

1.) Gondosan válasszuk meg leendő ellenfeleinket!!!  A szűkös kínálat a következő: Grönland, Antarktisz, Vatikán, Nauru, Tuvalu, Marshall-szigetek, esetleg a Seychelle-szigetek. 2.) Érjük el a FIFA-nál, hogy – a hátrányos futballhelyzetünkre való tekintettel – a saját kapunkat 10 centivel az ellenfél kapuja mögött helyezhessük el, komoly fejtörést okozva ezzel az ellenfél csatárainak, mert így csak a saját kapujukon keresztül tudnák a miénkbe juttatni a labdát. Mindig öngólt kellene rúgniuk ahhoz, hogy nekünk is gólt rúghassanak. Így a legrosszabb eredményünk is csak a döntetlen lehetne.  3.) Ha a 2. pontban felvetett megoldás nem kivitelezhető, akkor legalább azt engedjék meg, hogy a kapunk a saját gólvonalunktól legalább egy méterrel hátrább kerüljön. Így a gólvonal alapvonallá alakulna át, és a labda azon túljutva nem középkezdést eredményezne, hanem kirúgást. A nyavalyás ellenfél meg csak nézne, mint kóbor kutya a küszöbön.  4.) A csapatunk felszerelésén is változtatni

A TÉLI "TERMÉS" NÉHÁNY DARABJA II.

Csendélet és vadász-témájú képek. VIRÁG CSENDÉLET - 50x40 cm. Olaj VADDISZNÓK IX. - 50x70 cm. Olaj HAJNALI ZSÁKMÁNY - 50x70 cm. Olaj VADDISZNÓK X. - 50x70 cm. Olaj ERDEI IDILL - 50x70 cm. olaj CSENDÉLET MAGDIKÁNAK - 50x40 cm. Olaj

Középkorban

- Ó, nagy királyom, engedd meg, hogy hason csúszva cserkésszem be a lábfejedet, és alázatosan nyaljam le róla az út porát – hűségem jeléül!  - OK, de ugye, te, koszos szolga, nem a "zsúrpubi" nevű trónkövetelőnek vagy az ügynöke? A szemed sem áll jól!  - A szemem azért nem áll jól, felséges nagyuram, mert méltóztattál katonáiddal kinyomatni az eredetit, ami miatt most az üvegszemeimmel vagyok kénytelen bámulni az uralkodói nagyságodat.  - Áh, most már emlékszem! Te vagy az, akit nem hagytunk az út szélén. Katonáim gúzsba kötve vonszoltak be a palota udvarára, hogy azután (a csőcselék szórakoztatására) 200 botütéssel leverjék rólad a hitelre vásárolt, hamisított farmergatyádat és az Adidas-nak hitt, szakadt bocskorodat is.  - Igen, én voltam az, akit ekkora kegyben méltóztattál részesíteni. Talán soha sem tudom meghálálni neked ezt a nemes gesztust! Családom, rokonaim, felebarátaim (azért fele, mert feleannyi eszük sincs, mint egy búgócsigának), mélyen meghajolnak u

valentin-NAP

valentin harcos, teljes fegyverzetben A rendszerváltásnak nevezett össznépi hipnózis óta ezernyi módon próbálják az arra alkalmas egyedeket a mély-hülyeség állapotában tartani vagy odajuttatni. Az egyik ilyen (import) maszlag a valentin-nap. (A másik meg a „halloween”, de erről majd később). Húsz éve erőltetik ennek a magyar hagyományoktól teljesen idegen, agyament marhaságokkal teletűzdelt bohócnapnak az elfogadtatását a magyar néppel, nyilván abból a megfontolásból, hogy a régi magyar szokásokat, hagyományokat, ünnepeket a feledés homályába taszítsák. Így is lehet a nemzettudatot gyengíteni, a hagyományokban is gazdag gyökereket elsorvasztani. Hogy miért is gyomorforgató, de mindenképpen röhejes az egész? 1.   Országunkat egy vagy maximum kettő Valentin lakja, ami ugye nem igen indokol ekkora fesztivált. Igaz, annak idején is kevés Sztálin nevű cimbora futkosott az utcákon idehaza, de „joszif” napon mégis kötelező volt örömködni mindenkinek. 2.   Mi az, hogy szerelmesek napj

Evolúció II.

Legutóbb ebben a témában a legilletékesebbel, mindannyiunk ősapjával (vagy ősanyjával) beszélgettem – egy 4,5 milliárd évet tisztességben megért mikroorganizmussal – aki segített megérteni a földi élet kialakulását, annak minden fonákjával együtt. Most megint eszmét cseréltünk, de a „történet” egyszerűbb kérdéseit feszegettem csak. Ebből ért a magamfajta – meg a nem magamfajta is.  Őspapi! Mondj valamit a tyúk és a tojás keletkezéséről, melyik látta meg először a napvilágot? (No meg a fazekat vagy a rántottás serpenyőt!)  A kérdés eleve elhibázott, mert nem számol egy harmadik szereplővel, a kakassal. Ha nincs kakas, nincs szaporodásra alkalmas tojás sem. Tehát nemcsak a tyúknak, de a kakasnak is elő kellett jönnie a semmiből, ráadásul ugyanakkor, mert ha elkerülik egymást időben és térben, akkor nincs „lamúr”, sem kis tojáska. Egyébként felháborító ez a feminista hozzáállás, ahogyan megpróbálják egyesek elhallgatni az egyik renitens leszármazottam szerepét ebben az „ügyben”. Ped

A festészetről szavakban

Az alábbi írást, mint interjú-alany adom közre , hátha vannak benne használható gondolatok. (KutMagazin 2008. október 11.) Beszélgetés Gergely Árpád festõmûvésszel   Szász István Szilárd (Szisz): Hogyan határozná meg önmagát egy bõvített mondatban? Gergely Árpád (G.Á.): Realista, szürrealista és naturalista autodidakta festõ és grafikus vagyok, aki néha szívesen kalandozik el az impresszionizmus ,,tájaira" is, ha a téma és a megrendelõ úgy kívánja. Baráti köreimben ragaszkodom a ,,semmilyen díjas ecsetforgató" címhez. Szisz: Mikor és hogyan került kapcsolatba a festészettel? G.Á.: Ez az egyik legnehezebb kérdés! Minden olyan ember, akit a sors az erre való hajlammal áldott meg (mármint ami a rajzkészséget illeti), az szinte már dedós korban kapcsolatba kerül ezzel a ,,mûfajjal", amitõl soha nem tud, de nem is akar szabadulni. A rajz és a festészet, gyermek és felnõttkorom kellemes élményei közé tartoznak, ami kapcsán hál' Istennek bõven voltak és vannak sikeré

Színek jelentéstartalma a pszichológia szemszögéből II.

Kocsis Katalin, a színek lélektani hatását elemző sorozatának a második része, amely a  zöldet  vizsgálja meg alaposan, egy-egy festményem példáján keresztül. Zöld A férfiak előszeretettel használják a zöldet és a kéket, mivel hideg, letisztult színek. Ezek amellett, hogy nyugalmat sugallnak, férfias színnek számítanak. A zöld a természetnek - tavasznak, a természet megújulásának, a növekvő életnek a kifejezője.  Szimbolizálja a fejlődést, harmóniát és a termékenységet. Különösen az örökzöld növényekhez kötődik termékenységi és halhatatlanságot kifejező szimbolika. Erős érzelmi összefüggés van a zöld szín és a biztonság között, mivel a zöldnek nagyszerű nyugtató ereje van (kórházak). A legpihentetőbb szín az emberi szem számára. A színskála "közepén" áll, kiegészítő színe a piros, s mivel a kék és a sárga elegye, jelöli egyben a színek hármasságát. Ebből adódik kétértékűsége is: lehet a fiatalság, a remény, a boldogság, ugyanakkor a változás az átmeneti