Legutóbb ebben a témában a legilletékesebbel, mindannyiunk ősapjával (vagy ősanyjával)
beszélgettem – egy 4,5 milliárd évet tisztességben megért mikroorganizmussal – aki segített megérteni a földi élet kialakulását, annak minden fonákjával együtt. Most megint eszmét cseréltünk, de a „történet” egyszerűbb kérdéseit feszegettem csak. Ebből ért a magamfajta – meg a nem magamfajta is.
Őspapi! Mondj valamit a tyúk és a tojás keletkezéséről, melyik látta meg először a napvilágot? (No meg a fazekat vagy a rántottás serpenyőt!)
A kérdés eleve elhibázott, mert nem számol egy harmadik szereplővel, a kakassal. Ha nincs kakas, nincs szaporodásra alkalmas tojás sem. Tehát nemcsak a tyúknak, de a kakasnak is elő kellett jönnie a semmiből, ráadásul ugyanakkor, mert ha elkerülik
egymást időben és térben, akkor nincs „lamúr”, sem kis tojáska. Egyébként felháborító ez a feminista hozzáállás, ahogyan megpróbálják egyesek elhallgatni az egyik renitens leszármazottam szerepét ebben az „ügyben”. Pedig csak egyetlen felróható „hibája” volt (van), hogy hetero a nyavalyás. Bűnhődik is érte eleget, mert „haladó szellemiségű” szakácsok – nyilván a tolerancia jegyében – kiagyalták a kakashere pörköltet (bugrisabb körökben kakastöke pörköltként emlegetik), ezzel megfosztva férfiasságától a derekasan „kanos” kései utódomat. A szerencsétlennek lassan nem marad más hátra csak a pávatoll.
Oké, de hogyan tudta megoldani a két baromfi (a kokas meg a tik), hogy nagyjából egy időben jelenjenek meg a Földön, ráadásul úgy, hogy az első tojást nekik kellett „legyártaniuk”? Egy-két évtizednyi eltérés is azzal járhatott volna, hogy amíg világ a világ, soha nem tudják összeszűrni a levet.....!
A barom-fi elnevezés sértő rájuk nézve, mert ahhoz, hogy valaki így tudjon időzíteni egy találkozót - ráadásul úgy, hogy akkor még nemcsak ő nem létezett, de még az sem, akivel találkoznia kellett – nagy zsenialitásra vall. A térbeli randihoz persze ők is GPS-t használtak.
Ez mind szép és jó, de a kései utódoknak még egy aprócska problémával is meg kellett küzdeniük, az pedig a Noé-korabeli özönvíz volt. Mint tudjuk a bárkára minden állatfajtából csak egy (házas)pár válthatott jegyet, és így a kakas is csak egy menyecskét vihetett magával a negyven napos kirándulásra. Vesztükre ott volt a róka is a csajával! Tovább nem is ragozom.
Igen, ez valós probléma volt. Emlékszem arra, hogy a komodói sárkányt és a hitvesét csak nagy üggyel-bajjal tudtuk lebeszélni arról, hogy már az első nap bekajolják a bárka tulajdonosát az arájával együtt. A komodói cimbora jóindulatán múlott, hogy Noéból és Noénéból nem lett rövid időn belül sárkánytáp. A róka és neje viszont nem volt ennyire befolyásolható. A kapitány és hitvese nekik túl nagy falat lett volna, de helyettük simán benassolták a két háziszárnyast - annak rendje és módja szerint. Kakasné ugyan (a véget sejtve) szorgalmasan tojogatott a faj fenntartását erőltetve, de hát ezzel csak a varánuszokat látta el napi csemegével - a bárkán.
Ezek szerint az özönvíz idején több állatfaj is kihalt azok közül, amelyek most tömegesen élnek a Földünkön. Mit szólt ehhez Darwin Karcsi bácsi mint mozigépész és az utókor nagy mulattatója?
Hát, nem maradt más hátra neki, mint újabb és újabb állatmeséket kiagyalni – mindannyiunk szórakoztatására.
beszélgettem – egy 4,5 milliárd évet tisztességben megért mikroorganizmussal – aki segített megérteni a földi élet kialakulását, annak minden fonákjával együtt. Most megint eszmét cseréltünk, de a „történet” egyszerűbb kérdéseit feszegettem csak. Ebből ért a magamfajta – meg a nem magamfajta is.
Őspapi! Mondj valamit a tyúk és a tojás keletkezéséről, melyik látta meg először a napvilágot? (No meg a fazekat vagy a rántottás serpenyőt!)
A kérdés eleve elhibázott, mert nem számol egy harmadik szereplővel, a kakassal. Ha nincs kakas, nincs szaporodásra alkalmas tojás sem. Tehát nemcsak a tyúknak, de a kakasnak is elő kellett jönnie a semmiből, ráadásul ugyanakkor, mert ha elkerülik
egymást időben és térben, akkor nincs „lamúr”, sem kis tojáska. Egyébként felháborító ez a feminista hozzáállás, ahogyan megpróbálják egyesek elhallgatni az egyik renitens leszármazottam szerepét ebben az „ügyben”. Pedig csak egyetlen felróható „hibája” volt (van), hogy hetero a nyavalyás. Bűnhődik is érte eleget, mert „haladó szellemiségű” szakácsok – nyilván a tolerancia jegyében – kiagyalták a kakashere pörköltet (bugrisabb körökben kakastöke pörköltként emlegetik), ezzel megfosztva férfiasságától a derekasan „kanos” kései utódomat. A szerencsétlennek lassan nem marad más hátra csak a pávatoll.
Oké, de hogyan tudta megoldani a két baromfi (a kokas meg a tik), hogy nagyjából egy időben jelenjenek meg a Földön, ráadásul úgy, hogy az első tojást nekik kellett „legyártaniuk”? Egy-két évtizednyi eltérés is azzal járhatott volna, hogy amíg világ a világ, soha nem tudják összeszűrni a levet.....!
A barom-fi elnevezés sértő rájuk nézve, mert ahhoz, hogy valaki így tudjon időzíteni egy találkozót - ráadásul úgy, hogy akkor még nemcsak ő nem létezett, de még az sem, akivel találkoznia kellett – nagy zsenialitásra vall. A térbeli randihoz persze ők is GPS-t használtak.
Ez mind szép és jó, de a kései utódoknak még egy aprócska problémával is meg kellett küzdeniük, az pedig a Noé-korabeli özönvíz volt. Mint tudjuk a bárkára minden állatfajtából csak egy (házas)pár válthatott jegyet, és így a kakas is csak egy menyecskét vihetett magával a negyven napos kirándulásra. Vesztükre ott volt a róka is a csajával! Tovább nem is ragozom.
Igen, ez valós probléma volt. Emlékszem arra, hogy a komodói sárkányt és a hitvesét csak nagy üggyel-bajjal tudtuk lebeszélni arról, hogy már az első nap bekajolják a bárka tulajdonosát az arájával együtt. A komodói cimbora jóindulatán múlott, hogy Noéból és Noénéból nem lett rövid időn belül sárkánytáp. A róka és neje viszont nem volt ennyire befolyásolható. A kapitány és hitvese nekik túl nagy falat lett volna, de helyettük simán benassolták a két háziszárnyast - annak rendje és módja szerint. Kakasné ugyan (a véget sejtve) szorgalmasan tojogatott a faj fenntartását erőltetve, de hát ezzel csak a varánuszokat látta el napi csemegével - a bárkán.
Ezek szerint az özönvíz idején több állatfaj is kihalt azok közül, amelyek most tömegesen élnek a Földünkön. Mit szólt ehhez Darwin Karcsi bácsi mint mozigépész és az utókor nagy mulattatója?
Hát, nem maradt más hátra neki, mint újabb és újabb állatmeséket kiagyalni – mindannyiunk szórakoztatására.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése