Gergely Árpád blogja

A haverom - akinek hozott észből kell gazdálkodnia, mert a sajátját már rég elitta - azt mondja,  hogy az idén egy tematikus jelmezbálba mennek mindannyian a családból. Mindenki olyan jelmezt viselhet csak, aminek köze van a politikához. Már be is szerezték a kellékeket, ami igen egyszerű volt, mert nem kellett messzire menni érte. Ő például, hazug disznónak öltözik majd és már tanulja is azt a viselkedési formát, ami az ilyen figuráknál természetes és szinte követelmény. Nem mintha idáig nem vezette volna meg a csaját, napi rendszerességgel, de ez az "alakítás" más "embert" kíván. Itt, úgy kell disznónak lennie (no meg persze hazugnak is), hogy akit majd táncba visz, abban a hitben ringatózzon, hogy egy talpig úriember karjaiba ájult bele. Egy kicsit izgul is mert nem tudja, hogyan bír majd hajnalig pofátlanul hazudozni úgy, hogy el ne röhögje magát, vagy hogy, ez miatt az álarc le ne süljön a képéről. A jelmezkölcsönző biztosan nem örülne neki. A n

Az alábbihoz hasonló párbeszéd, valahol Magyarországon zajlott le egy olyan falu határában, amelyikről levált egy másik község. Az ottaniak 90%-a helyén kezelte a dolgot, de egy, a lokálpatriotizmust túllihegő csoport, sehogyan sem tudta elviselni a válást. Gyűlöltek mindent és mindenkit, aminek, vagy akinek köze volt a levált községhez. A vonatot is megköpködték. Azt is, amelyik onnan jött és azt is, amelyik oda tartott. Az elhagyott falut nevezzük Tamárkinak, az elhagyót meg Tárnódnak! Az írást, csak akkor olvassa el, ha biztos abban, hogy elmúlt már 18 éves! -          Jó napot kívánok! Megmondaná, hogyan juthatok el Tárnódra? -          Úgy hogy a rosszseb oda esz! -          Hát, én csak azt akartam kérdezni, merre van Tárnód? -          Innen nézve semerre, te köcsög! -          Elnézést, de ezen a térképen ….. -          Nekem hiszel te rossz buzi, vagy annak a stelázsipapírnak ott a mancsodban? -          Bocsásson meg, ha felidegesítettem, de ….