Gergely Árpád blogja

Tart a cirkusz a porondon,  bűvész mondja: Abrakadabra(k)!  Lóvá teszi a balga nyulat,  az meg hiszi, marad majd az abrak.  A kötéltáncos imbolyog,  balra billen, utána meg jobbra.  Fent maradni, ez a lényeg,  s nem volna jó leesni a porba.  Az idomár is ostort ragad,  az állatok meg hallgatnak is rája.  Semmi baj, mert birkahússal  be van fogva az oroszlán szája.  A bohóc is porondra lép,  kockás gatya, tavalyi még rajta.  Dől belőle a hülyeség  (meg a gagyi), ez egy ilyen fajta.  A zsonglőr meg zsonglőrködik,  ámulatba esejtve a népet.  Dobálja a karikákat (a számokat),  fényesíti a színpadi képet.  A késdobáló körbedobja,  hajigálja deszka előtt a csaját.  Ha eltévedne egy-egy „gyilok”,  a sok bámész mereszthetné a haját.  Néró császár is megmondta:  Ami kábít, a cirkusz és a kenyérke.  Ha mulatozunk, jót böfögünk,  elmondhatjuk: Ez az, ami megérte!  Előadás holnap is lesz,  lesz nézője ugyanannyi, mint eddig.  Cirkusz is van,  kenyér is van néh

Azzal dicsekedett a másik haverom (az egyikről legutóbb „körmöltem” néhány sort), hogy majdnem sikerült az anyósától megszabadulnia, mert a mama nem volt bekötve az anyósülésen, amikor lemeszelte őket az autópályán a rendőr. Mivel a tettenérés minősített esete forgott fenn, a zsernyák a helyszínen lefoglalta és elkobozta az öregasszonyt – mint bűnjelet. Ez a féleszű meg (mármint a haver), nagy örömmel, fütyörészve autózott tovább - hálát adva a sorsnak, amiért ilyen nagyszerű közeggel találkozhatott - amikor is, szirénázva megelőzte ugyanez a zsaru. Megint megállította és követelte (különböző paragrafusokra hivatkozva), hogy a haver váltsa vissza a vén csajt, mert az betétes. Most vette csak észre. A haver meg, majd meg szakadt a röhögéstől, mert tudja, hogy a vén csoroszlya már régen nem az. Na szóval! Ez a cimbora is készül a parlamenti választásokra. Ebben kitűnő segítő társa a neje, aki egy párját ritkító asszony. Ezért a haver típusú figurák már olyan ritkák, mint az anyósa fogsor

Mondom a nagy tudású haveromnak (annak, amelyiknek az anyósa rendszeresen süt piskótát, de legutóbb nem sikerült neki, mert citrom helyett tévedésből, a teniszlabdát reszelte bele), hogy:  - Jó lenne, ha megkezdenéd a család és a rokonság felkészítését a jövő évi parlamenti választásokra. - Igen, igen! (Helyeselt ez a fékezett habzású, gondterhelten.) - Azért kellene a tréninget elkezdeni minél előbb (folytatta az Einstein-másolat), mert legutóbb is a családunk egy része X-re szavazott, a másik meg Y-ra. Z-re azért nem szavaztunk, mert az arra való voksolást, a rádió és a tévé sem ajánlotta. Mondván, hogy azok így, meg úgy, meg amúgy. Ráfaragtunk, mert most X „szívat”, azelőtt meg Y. Mondom neki : - Figyelj te bamba ökör ! Az nem jutott eszetekbe, hogy éppen ezért, most meg Z-re kellett volna szavaznotok a hazug és köpönyegforgató X, valamint a rabló és hazaáruló Y helyett? - Felmerült ez a változat is, de az anyós, meg az após - akikkel együtt nevelkedtünk a Maónika Són, a Valóv