Gergely Árpád blogja

...ahol nincsenek egyéni jelöltek, mert az azokra leadott szavazatok eredménye erősen torzítja a népakarat által kialakítandó valódi arányokat, és az egyenlő a csalással. Abban az esetben, ha csak egyéni jelöltekre lehetne szavazni, és nincs pártlista, a mandátumok így (is) alakulhatnak! (A példa kedvéért a pártok neve   A, B, C   és   D ) Példa a torzításra: Ha  az   „A”   párt jelöltjei minden körzetben első helyre kerülnek 26%-kal, akkor a   „B”   párt jelöltjei hiába kapnak 25%-ot, a   „C”   párt jelöltjei 25%-ot, a   „D”   párté pedig 24%-ot, a mandátumok száz százaléka az   „A”   pártnak jut, mivel mind a 106 egyéni választó kerületben (26%-kal!!!) első lett. Így megvan a négynegyed, a másik három meg be sem jut. Pedig nem erre szavaztak a választópolgárok, mert 74%-uk elutasította az   „A”   pártot, így annak valójában csak a voksok (mandátumok) körülbelül egynegyede van meg (26 százalék). Tehát ez a választási rendszer tisztességtelenül kijátssza a választói akara

Azt mondja a világos gyalog a sakktábla szomszédos kockáján álló sötét gyalognak: - Figyelj, haver! Már régen akartam kérdezni. Miért vagy te ilyen bosszantóan sötét, hány osztályod van? - Semennyi, de azt kitűnőre végeztem! Egy kettesem volt csak, az is gyaloglásból. Begyalogoltam a csukott ajtón. A riasztó meg megszólalt. - Hogy lehet az, hogy a ti oldalatokon mindenki ilyen sötét, mint amilyen te is vagy? A többi gyalog is, a két futó, a két ló, a két bástya, a király, de még a vezéred is! - Azért van sötét vezérünk, mert őt választottuk. Nem vagyunk annyira sötétek, hogy egy világos vezért válasszunk akkor, amikor itt van kéznél egy velejéig sötét figura is! Ez legalább nem rí ki közülünk!  - A sötét gyalogok rajonganak is érte – gondolom! - Naná, azért sötétek! Aki meg nem szereti a sötét vezért, az vagy világos, vagy színvak, de mindenképpen szélsőséges és mint olyan, üldözendő. Igyekszünk is letúrni a sakktábláról, mert az ilyen ordas eszméket vall. Nekünk pedig, nem

Szolga vagy, és az is maradsz,  ez mindannyiunk szégyene,  gazdád röhög dagadt mellel,  mert neki szól a 'térzene'.  A térzenészt is te fizeted,  hát megérdemled, ostoba,  mikor jössz rá, szerencsétlen,  nem vagy más, mint mostoha.  „Üveggyöngynek” úgy örülsz,  mint féleszű a farkának,  ködös jövő és kilátás,  ez jár a te fajtádnak.  Nem is akarsz változtatni,  mert nincs meg hozzá az eszed,  amit meghagy dölyfös gazdád,  nagy örömmel azt eszed.  Rongy ember vagy, elhiheted,  rongyabb, mint azt gondolod,  görnyedt háttal és gerinccel,  szolgalelked hordozod.  Hajlongj, lakáj, hajolj földig,  pucold urad bakancsát,  örülj annak hogy hajcsárod,  rajtad tartja a mancsát.  Ha tud rólad Árpád apánk,  foroghat a föld alatt.  Nemigen hisz a szemének,  hogy nemzetéből mi maradt.