Javaslat egy tisztességes (!) választási rendszerre...

...ahol nincsenek egyéni jelöltek, mert az azokra leadott szavazatok eredménye erősen torzítja a népakarat által kialakítandó valódi arányokat, és az egyenlő a csalással.

Abban az esetben, ha csak egyéni jelöltekre lehetne szavazni, és nincs pártlista, a mandátumok így (is) alakulhatnak! (A példa kedvéért a pártok neve A, B, C és D)

Példa a torzításra:

Ha  az „A” párt jelöltjei minden körzetben első helyre kerülnek 26%-kal, akkor a „B” párt jelöltjei hiába kapnak 25%-ot, a „C” párt jelöltjei 25%-ot, a „D” párté pedig 24%-ot, a mandátumok száz százaléka az „A” pártnak jut, mivel mind a 106 egyéni választó kerületben (26%-kal!!!) első lett. Így megvan a négynegyed, a másik három meg be sem jut. Pedig nem erre szavaztak a választópolgárok, mert 74%-uk elutasította az „A” pártot, így annak valójában csak a voksok (mandátumok) körülbelül egynegyede van meg (26 százalék).

Tehát ez a választási rendszer tisztességtelenül kijátssza a választói akaratot, és semmibe veszi azt. Torz és trükkösen manipulált! Ilyen rendszert csak a sunyi és alattomos hatalomvágy hozhat létre!

A jelenlegi rendszer ehhez képest "csak" körülbelül ötven százalékban torzít és manipulál, mert fele arányban lehet listára is szavazni, ahonnan a „győztes” további százalékokat „nyúlhat” le „győztes kompenzáció”(?) és egyéb címeken, amihez - a választók részéről - nincs semmilyen felhatalmazása. 
Magyarul: egy, az előző választásokon is hasonló rafinériával - 52%-kal - kétharmadot szerzett parlamenti többség „törvényesített” választási manipulációjával állunk szemben.

(A „csalás” szót itt csak azért nem használom, mert az már jogi kategória.)

A tisztességes választási rendszer lényege, hogy csak pártlistára (pártokra) lehet szavazni.

Ahány százalékot ért el a párt (országos listán), olyan arányban küldhet képviselőket a parlamentbe.

1 (egész) százalék két mandátumot jelent. Az egész számok feletti tizedszázalékok: 5 tized alatt 0, míg 5 tizedtől 99 századig +1 főt, azaz egy mandátumot jelentenek.

Egy példa az eredmény kiszámítására (a 2014. évi listás eredményeket felhasználva), 200 fős országgyűléssel és keretszámmal számolva. (A kerek, 200 fős parlamenti létszám kevésbé manipulálható, és ezzel kell kalkulálni mindig!)

„A” párt:    43,55 %     =    87  mandátum

„B” párt:    26,21 %     =    52         „

„C” párt     20,69 %     =    41         „

„D” párt:      5,47 %     =    10         „

„E” párt :      0,57 %    =      1         „

Így, összesen: 191 képviselő jut mandátumhoz.

Ebben a példának felhozott esetben a parlament ennyi főből állna.

(Másmilyen százalékos arányoknál ez ingadozhatna is, egészen 200 főig).

Az 0,5% alatti pártokra leadott szavazatok semmissé válnak, nem adhatók hozzá egyik bejutott párt százalékarányához sem. Semmilyen címen és ürüggyel!

Ez tükrözi a tiszta és egyértelmű választói akaratot, semmi más!

A választási rendszer tisztességes változatához a következő szabályokat kell foganatosítani: (El kell érni, hogy ez így legyen!)

1. Csak pártlistára (pártokra) lehet szavazni. * Pártot bárki alakíthat. Olyan - bíróság által bejegyzett -  pártok indulhatnak a parlamenti választásokon, amelyeknek dokumentáltan minimum 1000 fő a taglétszámuk, és ez a hátrahagyott ciklus első évétől (minimum 3 éve) fennáll. Tagságuk tagkönyvvel dokumentált, és tagdíjfizetők is. A választási pártlista személyi összetételét a párt tetszés szerint alakíthatja egészen a lista leadásának a határidejéig (választás napja előtt 60 nap). A pártlistán indult személyek nem indulhatnak a helyhatósági, önkormányzati és EP választásokon - még akkor sem, ha az országgyűlésbe nem jutottak be. (Így a megélhetési helyezkedés kizárva!)

2. Bejutási küszöb 0,5 % !!!  Egy-egy pártnak csak 0,5 %-tól lehet mandátumot (mandátumokat) szereznie. A 0,5% alatt teljesítőkre leadott szavazatok megsemmisülnek. Nem adhatók hozzá más pártok eredményéhez. Az eredmények kiszámítása a fentebb említett példák alapján történik.

3. Csak az a 18. életévét betöltött személy jogosult a szavazásra, aki magyar állampolgár, Magyarországon bejelentett állandó lakcímmel rendelkezik, életvitelszerűen itt él, ide adózik (ő vagy a szülei, esetleg a vele egy háztartásban élő valamelyik családtag), vagy itt kapja a nyugdíját. A kettős állampolgárságú személyek is csak akkor, ha az előbb említett feltételeknek megfelelnek. A határainkon kívül élő kettős állampolgárságú magyarok, a szószólóikra szavazhatnak és választhatják meg az adott közösségükben(!). 
Az ideiglenesen külföldön élő, dolgozó magyar állampolgárok a konzulátusokon adhatják le voksukat biztonságosan lezárt borítékban, amit azok beérkezése után a választásokon induló összes pártból álló bizottság számol össze. (Legkorábban a szavazás lezárása után.)

4. A határon túliak (csak) szószólókat küldhetnek a parlamentbe: Erdélyből 6, Felvidékről 3, Délvidékről 2, Kárpátaljáról 2, szórvány 2. A parlamentben nincs szavazati joguk, de minden törvényjavaslathoz hozzászólhatnak, előterjesztéseket tehetnek, módosítást indítványozhatnak. Tiszteletdíjuk az itthoni átlagkeresetnek a másfélszerese + utazási költség, szigorúan vonat és buszjegyekkel, tankolási számlával igazolva a szükségesen megtett km-nek megfelelően. A képviselői garzonra ők is jogosultak, mandátumuk időtartamáig.

5. Nincs állami párttámogatás. Minden pártot a tagságának kell eltartania. Csak a beszedett tagdíjakból gazdálkodhatnak és kampányolhatnak. Adományokat, támogatásokat nem fogadhatnak el. Amelyik párt ezt megszegi, azt a törvény erejével meg kell szüntetni 15 napon belül. Mérlegelési lehetőség nincs, mert az ilyen párt csaló, és nincs helye az országgyűlésben. Törvénytelenül felvett támogatást az államkasszába kell befizetni.

6. A kampány szigorúan az egyenlőség betartásával és betartatásával folyhat. A választásokat megelőző félévben tilos mindennemű kormánypropaganda. A kormányt a tettei minősítik, és nem az önajnározása. A pártok kampány ideje nincs meghatározva, tarthat az egész ciklus alatt. Viszont az indulásra jogosult pártoknak köteles a média (súlyos büntetések terhe mellett) egyenlő időtartamú megjelenést és megszólalási lehetőséget biztosítani, azonos napszakban, formában és műsorfajtában. Ez a közszolgálati csatornákra, a kereskedelmi tv- és rádiócsatornákra, a nyomtatott sajtóra, az internetes hírportálokra is vonatkozik. Amennyiben a kereskedelmi csatornák nem kívánnak a kampányanyagok közlésében részt venni, akkor azt minden párttól kötelesek megtagadni. 
A híradásokban is egyenlő terjedelemben szerepelhetnek a pártok, a kormánypárt nem élvezhet kivételt. Szigorúan tilos a választópolgárok szervezett szállítása (akár csoportosan, akár egyesével) és a szavazat- vásárlás. Amelyik párt ezt nem tartja be, annak elvész az adott körzetben kapott összes szavazata. Provokátorokat megbízó pártok további két (legnagyobb) körzetben veszítik el a rájuk adott szavazatokat. 
Kampánycsend: a választást megelőző két nap (48 óra). Aki megszegi a kampánycsendet, a mindenkori bruttó átlagkeresetnek megfelelő összeggel büntethető. Képviselők, kormánytagok ennek a háromszorosával, pártok és médiák a tízszeresével büntethetők.

7. Pártszövetségek a választásokon nem indulhatnak. (Így nem fordulhat elő az, hogy egy, a  pártalapításnak és taglétszámi feltételeinek nem megfelelő, társadalmi támogatást nem élvező, megélhetési kamupárt is bejusson az országgyűlésbe, esetleg kormányra kerüljön.)

8. A választási bizottságok (országos, megyei, helyi) annyi főből állnak, ahány párt indul a választásokon. Mindegyik párt egy főt delegál. Elnököt maguk között választanak, és annak a szavazata is csak egyet ér. Esküvel kötelezik magukat a törvények betartására és betartatására, a választási csalások felderítésére, illetve azok megakadályozására.

9. A választási csaláson ért pártok a következő két választási ciklusban nem indulhatnak. Tagjaik új pártot nem alakíthatnak. A bíróságok olyan új pártot nem jegyezhetnek be, amelyikben a választási csaláson ért párt egyetlen volt tagja is megtalálható. Ha később ilyen személy felvételt nyer az új pártba, a pártot bírósági határozattal 15 napon belül meg kell szüntetni.

A tisztességes(!) parlament működése - vázlatosan:

·   Frakciólétszám: minimum 1 fő. A frakció vezetésért nem jár külön díjazás. Minden bejutott párt csak egy frakciót alakíthat és működtethet a ciklus végéig. (Nincs osztódással szaporodás!) Ha egy vagy több képviselő elhagyja a frakcióját, annak a képviselői mandátuma is automatikusan megszűnik. Így ki van zárva a választói akarat utólagos semmibevétele. Frakcióüléseket csak a parlamenti ülések idején kívül lehet tartani, érte külön díjazás nem jár. Nincs frakcióvezetői pótlék!

·   Az országgyűlés és a képviselők az első napot nem kezdhetik a saját fizetésük megállapításával (az eddigi gyakorlattól eltérően), mert a képviselők keresete a mindenkori magyarországi átlagkeresetek duplája (bruttóban). Nem több, nem kevesebb! 

Költségtérítésként csak útiköltséget számolhatnak el, szigorúan és tételesen busz, vonat vagy az autója fogyasztásának a figyelembevételével. Az ország távolabbi részéről a távolság miatt bejárni nem tudó képviselőknek „képviselői garzonházat” (nem luxust) kell kialakítani Bp. területén az Országháztól olyan távolságra, ahonnan gyalog vagy kerékpárral (is) be tudnak járni. A képviselőknek kialakított szálláshelyet a képviselő - mandátumának lejártáig - díjmentesen használhatja. Egy nappal sem tovább! 
A képviselő napi egyszeri, ingyenes étkezésre jogosult a parlament éttermében, az átlagos üzemi étkezdék ételkínálatához hasonló szinten.

·   A képviselők napi munkaideje 8 óra, a hét öt munkanapján. Ülésnap heti három alkalommal (naponta 8 óra), bizottsági ülésnap heti két alkalommal (napi 8 óra), amin - a kormánytagokon kívül - minden képviselőnek kötelessége részt venni.

·   Tíz különféle bizottság alakítható, amely bizottságok létszáma a mindenkori parlamenti létszám 1/10-e. Például: 200/10 = 20 fő. Bizottsági tagságból senki nem zárható ki, sőt a bizottságok munkájában kötelező részt venni! Bizottsági munkáért nem jár külön díjazás, az ott eltöltött idő a munkaidő része. A bizottságok csak a kormány által benyújtott törvényjavaslatokat véleményezhetik, az egyéni indítványok, módosítások, automatikusan a parlament elé kerülnek, vita nélküli szavazásra, amely kizárja az obstrukció lehetőségét. A bizottságelnöki posztokat a parlamentbe került pártok között egyenlő arányban kell elosztani. Ha például 5 párt jut be, akkor minden pártnak 2 elnöki szék jut.

·   Ha egy képviselő kilép a frakcióból, vagy menesztik, esetleg börtönbe kerül,  automatikusan megszűnik a mandátuma, és a ciklus végéig ennyivel csökken a frakció létszáma. (Szavazata miatt senkit nem lehet meneszteni a frakcióból.) Amennyiben betegség vagy más szomorú eset miatt üresedik meg a képviselő helye, a pártja pótolhatja, betöltheti a megüresedett képviselői helyet, tetszése szerinti személyekkel. 
Időközi képviselőválasztások ezért - értelemszerűen - nincsenek.

·   A parlamentben nincs titkos szavazás. Az elektronikus rendszert úgy kell kialakítani, hogy a szavazó neve is rögzüljön. Nincs látható többségre való hivatkozás, kézfelemeléssel nem lehet szavazni. Minden szavazást, még a "legjelentéktelenebbet” is elektronikus, a szavazó nevét is rögzíthető úton kell lebonyolítani. A szavazás témáját, eredményét, a szavazó képviselők nevével együtt még aznap az interneten - az Országgyűlés honlapján - közzé kell tenni.

·   Amennyiben a képviselő szavazatával kárt okoz az országnak, a magyar nemzetnek, perelhető kártérítésre (vagyonelkobzásig is, a károkozás függvényében). Pert csak civil közösségek, pertársulások indíthatnak, perköltség nincs. A per időtartama maximum három(!) hét. Meg kell teremteni a hozzáértő, valóban független bírói hátteret.

·   A képviselő minden ülésnapon köteles az ülésteremben tartózkodni (nem a büfében vagy a folyosón, esetleg az irodájában), a parlament munkájában részt venni. Indokolatlan hiányzás arányos bércsökkenést von maga után. Hiányozni csak betegség vagy más, szomorú esemény bekövetkezése miatt lehet, valamint közlekedési káosz, természeti csapás, vagy a képviselő akaratán kívül álló akadályoztatás miatt lehet. A távolmaradás okát bizonyítani kell. Az ülésteremben tilos hangosan beszélgetni, aki zavarja az országgyűlés munkáját, ki kell küldeni a teremből, és a béréből egy napra eső díjat levonni. A vita tárgyához kapcsolódó hangos tiltakozás és performanszok nem számítanak az ülés megzavarásának. Aki munkaidő alatt kivonul a ülésteremből, az igazolatlanul hiányzónak kell elkönyvelni, arányos fizetésmegvonás mellett.

·   A képviselők keresete a mindenkori magyarországi átlagkeresetek duplája (bruttóban). Nem több, nem kevesebb! Költségtérítésként csak útiköltséget számolhatnak el. Az ország távolabbi részéről a távolság miatt bejárni nem tudó képviselőknek, „képviselői garzonházat” (nem luxust) kell kialakítani Bp. területén - például a mostani képviselői irodaházban - az Országháztól olyan távolságra, ahonnan kerékpárral (is) be tudnak járni. 
Az országgyűlés képviselője más köztisztviselői, tisztségviselői tevékenységet nem folytathat, beosztása nem lehet. Cégtulajdonos vagy felügyelő bizottsági tag nem lehet sem ő, sem családtagja.
Vagyonnyilatkozata az eső naptól nyilvános, és évente frissítendő. Helytelen adatközlés (a képviselő részéről) a mandátum automatikus megszűnéséhez vezet. 
A kormánytagok javadalmazását az országgyűlési képviselők állapítják meg. A miniszterelnök fizetése nem lehet több az átlagfizetés négyszeresénél. Nem lehetnek cégei, vállalkozásai - sem neki, sem a családtagjainak. Ugyanez vonatkozik a kormánytagokra is.

·   Mentelmi jog nincs (kormánytagokra is vonatkozik!), viszont bármelyik képviselő, kormánytag bármit mondhat, performanszolhat a parlamentben, azért felelősséggel nem tartozik, rágalmazással nem vádolható, és azért nem büntethető. (A megrágalmazott képviselő a nyílt parlamenti ülésen tisztázhatja magát - ha tudja.) Köztörvényes bűncselekményekért (a korrupciót is ideértve) viszont felelősségre vonható a képviselő és a kormánytag is. Büntetési tétel a duplája, mint az átlag állampolgárénak. (Kivéve a nem szándékos közúti és egyéb baleset okozást, ahol a "normál" büntetési tételek az irányadóak.)

·   Végkielégítés nincs! Egy képviselő annak tudatával és kockázatával vállalta a képviselőséget, hogy az egy 4 éves megbízatás. Ha lejárt a mandátuma, és ő nem kerül be az új országgyűlésbe, nem jár neki végkielégítés. Helyette 1 havi bérét megkapja pluszban, új munkahely keresésének az anyagi fedezésére.

Amelyik képviselőjelölt ilyen feltételek mellett vállalja a képviselőséggel járó felelősséget, feladatokat és munkát, az valóban az ország javát akarja szolgálni.  
Méltó a képviselőségre - egy tisztességes választási rendszerben megválasztott országgyűlésben!

A javaslatot kidolgozta és közreadja:

Gergely Árpád, akinek alanyi jogon (talán) van beleszólása a saját hazája ügyeibe.