Gergely Árpád blogja

Ebben a részben a hülyének nézés egy konkrét példáját, sőt iskolapéldáját, de még inkább az ékkövét fogom a maga briliáns, csillogó valóságában okulásként bemutatni. A tévében beszél a hülyének néző, és a beszéde vége felé azt mondja: - Magyarország megvédi a magyar embereket!  Azannyát! Nem semmi!  Olyat már hallottam, hogy a magyar emberek megvédték Magyarországot, a hazájukat, sőt sokszor az életük árán is megpróbálták (nem mindig rajtuk múlott, ha néha nem sikerült), de hogy ez fordítva hogyan működik, az számomra rejtély. Mint ahogy az is, miért tapsolta ezt meg (szervilis módon) az a néhány száz figura, aki a helyszínen (valami miatt) éppen ott volt. Egyetlen egy józan agyú sem akadt köztük, aki felkiáltott volna, hogy: - Ácsi, gyerekek! Rázzuk már meg a vízműveket a nyakunkon, mielőtt pirosra tapsikoljuk a „dolgos” tenyerünket! Mit beszél ez? Magyarország megvédi a magyar embereket?  De sajna nem volt köztük egy tökös mikulás sem, aki csitította volna az örömmámorban

Azt mondja a haverom (aki szellemóriásnak született, de valami miatt soha nem tudta kiaknázni az ebben rejlő lehetőségeket), hogy ezután is azokra fog szavazni, akikre eddig.  - Aztán miért? - kérdezem tőle.  - Azért, mert nincs antennatíva! - Mi nincs, te féleszű? - Hát antennatíva!  - Mit akarsz, te szerencsétlen? Szavazni, vagy tévécsatornákat fogni?  - A tv leadta tegnap, hogy nincs antennatíva: a többiek is csak azért nem loptak eddig, mert nincsenek hatalmon.  - Ki csepegtette abba az üres fejedbe ezt a rablómesét, te majom? Hallom, hogy valamiféle közvélemény-kutató is járt nálad, aki alig tudott kicsalogatni az ágyneműtartóból. Miért bújtál oda, húsos pite?  - Mert én egy rejtőzködő szavazó vagyok!  - Nem mondod?! És miért muszáj rejtőzködnöd?  - Mert nincs antennatíva!  - Mindig ilyen tompa voltál, vagy csak fokozatosan váltál azzá? Anyád azt mondja, hogy rétegekben rakódott rád a hülyeség. Ezért ilyen „stabil” az állapotod. - Na szóval, miért is nincs „a

- Adjon az Isten, Jani bá'!  - Hát még ettől is többet…?  - Hallom, egyik napról a másikra úgy meggazdagodott, hogy magához képest a katari olajsejk is csak egy lepusztult csövesnek tűnik. Pedig nem is olyan régen, annyira ágról szakadtnak tetszett lenni, hogy a templom egere sem fogadta a köszönését, hiába hajbókolt neki.  - Vót ilyen, bizony!  - Abban a kabátban tetszett járni évekig, amelyet korábban a szomszéd kutyája alól húztak ki, és amelyikbe az állat többször is belekölykedzett. De az autója sem volt különb. Akitől vette a járgányt, az tyúkólnak használta előtte. A kesztyűtartóban keltek a kiscsibék, a kakas meg a hátsó ülésen szeretkezett a jércékkel. A háza is fura paraméterekkel rendelkezett. Mindig cabrio lett belőle, amikor egy közepes erősségű szél elvonult felette. Az „épület” beosztása is szerény, visszafogott volt. A padlás – az olcsóbb fűthetőség miatt - össze volt nyitva a pincével, az amerikai konyha meg a disznóóllal. Az utóbbi megoldás nagy előnnyel