Gergely Árpád blogja

Rámegyek a Faszabookra, egyszer csak mit látok – csoda, hogy nem kaptam szívbajt - az egyik politikus három kis vizslájával együtt (csak úgy) néz rám. Nem elég, hogy néz, még mosolyog is! Sem tolvajkulcs, sem símaszk, sem feszítővas nincs a keze ügyében, csak a kölyökkutyák. Nem igaz, hogy egyesek mit meg nem engednek maguknak! Kutyákat simogatnak ahelyett, hogy az ország szétlopásában segédkeznének.  Ilyen gátlástalanságra kevesen tudják ráadni a fejüket. Kutyákat simogatni! Na, ez aztán mindennek az alja! Más országokban az ilyeneket gyorsított eljárásban lökik a krokodilok közé - persze a kutyáik nélkül. Amíg mások, erejüket nem kímélve - mindannyiunk megelégedésére - fosztogatnak, addig ez az elvetemült figura csak simogat, csak simogat, csak simogat.......  Soha nem lesz ebből elismert politikus! Ez akar miniszterelnök lenni? Az ilyen - ha kormányra kerül - talán még arra is képes, hogy megfeledkezzen a gyors tollasodásról, meg a javaink lenyúlásáról, mert leköti a figyelmé

- Ó, nagy királyom, engedd meg, hogy hason csúszva cserkésszem be a lábfejedet, és alázatosan nyaljam le róla az út porát – hűségem jeléül!  - OK, de ugye, te, koszos szolga, nem a "zsúrpubi" nevű trónkövetelőnek vagy az ügynöke? A szemed sem áll jól!  - A szemem azért nem áll jól, felséges nagyuram, mert méltóztattál katonáiddal kinyomatni az eredetit, ami miatt most az üvegszemeimmel vagyok kénytelen bámulni az uralkodói nagyságodat.  - Áh, most már emlékszem! Te vagy az, akit nem hagytunk az út szélén. Katonáim gúzsba kötve vonszoltak be a palota udvarára, hogy azután (a csőcselék szórakoztatására) 200 botütéssel leverjék rólad a hitelre vásárolt, hamisított farmergatyádat és az Adidas-nak hitt, szakadt bocskorodat is.  - Igen, én voltam az, akit ekkora kegyben méltóztattál részesíteni. Talán soha sem tudom meghálálni neked ezt a nemes gesztust! Családom, rokonaim, felebarátaim (azért fele, mert feleannyi eszük sincs, mint egy búgócsigának), mélyen meghajolnak u

- Aggyon az Isten, Jani bá! Hallom, kapott tegnap valakitől 20 darab tojást ajándékba, szép narancssárga csomagolással és az ajándékozó nevével ellátva.  - Kaptam bizony! Hálát adhatunk a jó Istennek azért, hogy vannak ilyen politikusaink. Rájuk szavazunk majd ezután is a Bözsimmel - az már biztos!  - Aztán tud-e arról, Jani bá, hogy ugyanakkor, több ezer ideiglenesen hazánkban tartózkodó, kamu lakhellyel bejelentett külföldi (aki soha nem dolgozott Magyarországon, nem fizetett ide járulékot és adót, de még csak nem is magyar gyökerű), 360 ezer forintot is zsebre dughat röhögve - a maga 20 tojásával szemben! Ráadásul azok havonta, maga meg négyévente. Nem fél attól, hogy felveti magukat a jólét?  - Bözsimet kell majd talán egy kicsit visszafognom, mert hajlamos a rongyrázásra. Most is a 20 tojásból rögtön megsütött kettőt rántottának.   - Ezek szerint gyorsan úrrá lett rajta az újgazdag kivagyiság, pedig a mondás is azt tartja, hogy „több nap, mint tojás”! Legközelebb megint

Gyanútlanul üldögéltem (valamelyik este) az LCD előtt, és babrálgattam a kezemben lévő távbaszkurátort, amikor egészen véletlenül a „kedvenc” hülyének nézőm jelent meg a fősodratú képernyőn. Rögtön bele is kezdett a hülyének nézésembe - csak arra várt, hogy odalapozzak hozzá!  Azt mondja a „közvélemény-kutatókra” hivatkozva, hogy ha most lennének a választások, az X párt megint kétharmaddal nyerné meg azt. Merthogy így, meg úgy, meg amúgy…..!  Illedelmesen végighallgattam, ha már nekem beszélt, majd átnyomkodtam egy másik csatornára, ahol meg azt hallottam - szintén a közvélemény-kutatókra hivatkozva, hogy az összes párt közül (ugyanez) az X párt a legelutasítottabb. A választópolgárok kétharmada a háta közepére sem kívánja ezeket.  Azannyát!  Álljon má' meg a lakodalmas menet, mert cerkája van a menyasszonynak! Hogy is van ez? Itt valaki pofátlanul hazudozva nézi hülyének az embereket, vagy ha mindkét állítás igaz, akkor valamiről lemaradtam? Amíg nem figyeltem oda, ekko