Ugrás a fő tartalomra

Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: december, 2010

Ének a mellényről

Hát milyen mellény van terajtad kiskomám? Nem tanultál öltözködni foxi-marxi iskolán? Pufajkára nem hajaz, s nem igyekszik kinézni Formája a tolvaj maszkját sehogyan sem idézi Hát elmulasztott enyves kézre okítani anyukád? Nem is szimpi, ezért aztán idegen a Te ruhád „Demokrata” ilyen mellényt szorgalmasan köpödi Nem divatos belvárosi, még csak nem is öszödi Járt e mellény véradáson, ázott gáton eleget Fújtunk is rá gázpalackból hideget és meleget Betiltottuk mindhiába, megint itt van ó mily baj Ahelyett, hogy háj fejünkön olvadozna a híg vaj Mellényeddel rendszeresen borzolod az idegünk Székely Himnusz énekléssel rombolod a hitelünk Mert a hitel csak úgy jó, ha működik az uzsora Mellényedért kiátkozunk, most lesz ennek’ a sora Ország baja, romhalmaza nem idegel annyira Oroszlános felsőkében üldögélsz itt karnyira Nem tanultál öltözködni foxi-marxi iskolán? Hát milyen mellény van terajtad kiskomám?

Minimal art

Itt a lényeg a minimál- on van. Minimál tehetség, minimál ész és maximál hülyítés. Olyan, mint a minimál bér. Nesze semmi, fogd meg jól! Ha, valaki betegesen tehetségtelen , de mégis szeretne menő képzőművészként pöffeszkedni - mert a származása vagy a kiválasztottsága nem engedi, hogy bányában vagy a sertés telepen dolgozzon - legjobb a minimal art trójai paciján belopakodni a mit sem sejtő sznobok és az álságos műitészek világába. Első lépésként be kell jutni a képzőművészeti egyetemre. (Ha a fati vagy a mutti körön belüli, akkor ez elsőre bejön.) Második lépésként néhány évig a fenti helyen kell lébecolni (lehetőleg extravagáns kacatokban, röhejes frizurával), hogy művésznek nézzél ki, ne pedig biztonsági őrnek. Harmadik lépés elsajátítani a tolvajnyelvet, hogy meg tudd magyarázni a későbbi minimal art- os minimál teljesítményedet. A semmit magyarázni rohadtul fárasztó, embert-próbáló főleg akkor, ha a hallgatóság soraiba véletlenül betéved egy-két épeszű is. Negyedik lépés, h

Bíróságon

Bíró: Vádlott! Ön, magas beosztásával visszaélve meglopta az embereket. Vádlott: Bíró Úr, én csak a gondot akartam levenni a vállukról. B: Nem értem (!) V: A közmondás is azt tartja, kis pénz – kis gond, nagy pénz – nagy gond. B: Ön közpénzen vitte külföldre a barátnőjét… V: Haza nem vihettem, mert akkor az asszony agyonütött volna. B: Ön rendszeresen fogadott el kenőpénzeket. V: Mert szükségem volt rá, a szükség pedig törvényt bont! B: Ön a lopott pénzen luxus villát épített. V: Nem én építettem, hanem a kőműves. B: Ön milliárdos adócsalást is elkövetett. V: Ezt az anyósom terjeszti bosszúból, mert be akartam rakni a szoc-otthonba. B: Milliárdos létére miért akarta szegényt az öregek házába toloncolni? V: Ne tudja rólam terjeszteni, hogy adócsaló vagyok. B: Közpénzen, csakis nagy értékű luxusautókat vásárolt magának, V: Nem tehettem mást bíró Úr. Az Audi, BMW, vagy Mercedes szalonokban a legolcsóbb járgány is tizenöt milla felett van. B: Ön bagóért fel

Villanyszerelők és vagyonkezelők

Alig vagyunk túl a „világszenzációt” jelentő NASA-felfedezésen (arzént faló bacik , egy arzén-tóban), már is itt a következő parasztvakításnak szánt süketelés. Egy derék villanyszerelő mester, eléggé meggondolatlanul a munkájáért kapott Picasso „műveket” elvitte hitelesíttetni a „festő” egyik csemetéjéhez, aki igen „kulturált” módon rögtön felnyomta a szerencsétlent a legközelebbi policián. A „demokratikus” policia pedig tüstént be is gyűjtötte a balek villanyost a „műkincsekkel” együtt, mondván, hogy azok csak is bűnös úton juthattak az elektro-maestróhoz. Ugyan is a „művész” gondos feljegyzést készített az elajándékozott képeiről, s mivel ez a 271 „remekmű” nincs az öreg irkában, így azok vélhetően a vagyonkezelőt és társait illetik. Az ilyen „hír” hallatán a tompulásra hajlamos egyedek rögtön tovább tompulnak ahelyett, hogy kutyafuttában átgondolnák - hogyan is van ez? Merthogy! 1. A 271 „műkincs” sehonnan nem hiányzott és mivel a „zseni” csak az ajándékba

Kettősmérce

Nekem 60-ezer - neked 2-millió Nekem árvíz - neked vízfej Nekem kamat - neked profit Nekem kilakoltatás – neked luxusvilla Nekem áll a bál – neked operabál Nekem fegyőr – neked testőr Nekem könnygáz – neked nagy gáz (ha már nincs mentelmi-jogod) Nekem bírság – neked jutalom (nulla teljesítményért) Nekem munkanélküliség – neked álláshalmozás Nekem semmi – neked kijár Nekem majd – neked most Nekem kuss - neked juss (a nemzeti-vagyonból) Nekem minimum 10 év - neked elévülés (ugyanazért) Nekem önkielégítés - neked végkielégítés (előbbit nem az adófizetők nyögik) Nekem adóellenőr – neked adómentesség Nekem helyhiány – neked kontraszelekció (hogy a hülye gyereked is haladjon) Nekem költség – neked térítés Továbbá: Én szélsőséges – te demokrata Én megalkuvó - te reálpolitikus Én hazudok – te elemzel Én a gáton – te a Karib-tengeren Én lopok – te privatizálsz Én talpnyaló – te valamilyen-díjas Én kecske – te vagyonkezelő Én beszédhibás – te, ö...ö...ö értelmiségi, ö.

Állati versek állatokról

A szarka Lopik mindent, ami érték, no meg ami fényes, Enyves keze mindent lenyúl, nem annyira kényes. Elegánsan fosztogat és kétszínű a dolmánya, húsosfazék bitorlása, ilyen az ő formája. A kaméleon Guvadt szeme forog, mint a körhinta a búcsúban, Irhájában sok szín mellett a vörös van túlsúlyban. Ragacs nyelvvel helyezkedve kajeszol a fa ágán, Ezért aztán érthető a vastag bőr a pofáján. Az ökör Ökörszeme bambán néz az orrba verő gazdára, Miért van, hogy neki nem jut vadonatúj Mazdára. Kevés széna az, ami jár kín-keserves havonta, Gazdi röhög, ez is túl sok ebbe a nagy baromba. A disznó Dagonyázik éjjel nappal, az elhízott disznaja, Kijár neki csini-koca, vakargatás, dísz kaja. De jön a böllért acél késsel kegyetlenül kaszálni, Látod disznó, ezért kár volt két-pofára zabálni. Az öleb Egész napos talpnyalás a munkájának veleje, Mindegy, hogy a cipőtalpnak hátulja vagy eleje. Dörgölődés az, ami még szakmájához passzoló, Ebek közt is ez a fajta a l

Műteremben

- Ha nem veszi tolakodásnak művész Úr, vennék öntől egy festményt, ezért bátorkodtam felkeresni itt a műtermében. - Ember! Azok ott a képek, böngésszen csak nyugodtan. Remélem, vásárló ereje megközelíti azt a szintet, ami miatt hajlandó vagyok megválni a legnívósabb munkáimtól is! - Hát, itt van nálam a nyugdíjam, amit az asszony is megtoldott néhány ezerrel. - Mielőtt a szívéhez kapna elbúgom magának, hogy az a művem amit most tapogat, egy zsűrizett kép, aminek az ára másfél millát tesz ki – dollárban... - Hűha akkor... - ...de mivel tehetségemtől már csak a humanizmusom nagyobb, magának ugyanennyi forintért hajlandó vagyok elkótyavetyélni ezt a páratlan alkotást. - De, nekem... - Na figyeljen ide bátyám! Ha megígéri, hogy nem kotyogja ki műgyűjtő körökben, akkor a másfél millió forint tizedéért, már is a hóna alá csaphatja ezt a képzőművészeti remeket. - Azt akarom mondani, hogy... - Ne mondjon semmit! Tudom, hogy nem sokallja azt a százötvenezer s

Háziállat versike

Üres zsebű bamba birka, „big-bradert” néz az akolba. Mit számít a kevés lóvé, neki túl jó ez a bódé. Mérsékelten béget ritkán, ki látott már kardot birkán. Mindegy neki mi lesz vele, bőgőhúr lesz majd a bele. Nagy testvére a nagy marha, kérődzne, de kong a kamra. Tejel nappal, tejel éjjel, Le-le fejik, nem kis kéjjel. Ha majd el jő az ideje, tőkén végzi a veleje, elbőgheti csendben halkan: „Bambán éltem, csórón haltam” Kivert kutya rövid láncon, szeme előtt kolbász táncol. De a kolbász dajka szöveg, ne ugassál éhen öreg! A csahosnál más a módi, ugatása sem valódi. Idegenek talpát nyalja, naphosszat a koncot falja. Igás ló is nyerít néha, belőle él minden léha. EU-s szekér nehéz járgány, lóvá lenni most a járvány. Ám a disznó kövér „here” a vályúja mindig tele. Röfögése álnok, hamis, kábít, mérgez mint a hasis. Jószágéknál Ő a „király”. tagadja is, mily nagy zsivány Birka, marha, kutya meg ló, elhülyített alattvaló. Jó példa a balga tehén, rosszul voksolt az elején. Most sem l