Az alábbi írás egy pszichológus, KOCSIS KATALIN képelemzése. Szerző a pszichológia mellett művészeti írásokkal is foglalkozik, melyek néha szokatlan nézőpontból közelítenek a művekhez és alkotóikhoz.
Gergely Árpád : Labdázók című festményének nonfiguratív elemzése
Gergely Árpád : Labdázók című festményének nonfiguratív elemzése
1.) Arabeszk azonosítása és lerajzolása
Labdázók |
Ívelt, változó sebességű vonalak – egy lassú, nyugodt, halvány vonalbuborék körbefog (véd) egy mozgalmasabb vonalvezetést. A belső mozgalmas tér a baloldalon lassan emelkedő vonallal indul, félúton még inkább lelassul (pihen), majd újra lassan felfelé igyekszik.
2.) A kép plasztikai terének bemutatása
Háromdimenziós valóság közeli kép.
A kép alsó-középső részére helyeződik a hangsúly.
A kép jobb oldalán a legsűrűbb a tér.
A kép bal oldalán és felső része felé egyre ritkább a tér, fent kinyílik, kitágul.
Olyan, mintha erősen, biztosan állna a lábán.
A kép négy részre különül el:
- a labdázó két alak
- a beszélgető két alak
- a kutyával játszó emberalak
- a háttér fái.
3.) Az SSCA vonatkozó szempontjainak felhasználása
Színdominancia, telítetlen színek. Kiegyenlítetten mozgás és formahangsúlyos kép.
A színek hangsúlyozzák a térhatást és az érzelmi-hangulati tónust.
A fény a bal felső oldal irányából érkezik, ez a tér nyitását, lazulását is mutatja, hiszen ahol sűrűbb a kép, ott sötétebbek a színek is.
A színeken kívül az ábrák is kifejezik a tér sűrűségét.
Az alkotó bár kitölti az egész teret, de a kép mondanivalóját középre helyezi.
A spontán figyelmi fókusz is itt található – középen, lent – labdázó nők, ezen belül is a velünk szemben álló, kalapos női alak.
Gyenge nyomaték, elmosott határvonalak jellemzik.
Lassabb, nyugodtabb, kevésbé határozott vonalvezetés.
A fő motívumokra figyelő, elnagyolt, kevésbé a részletekre figyelő ábrázolás.
Térbeliséget ábrázoló árnyékolás.
Realisztikus ábrázolás.
Nyugodt, meleg érzelmi-hangulati tónus.
A kép legfontosabb szereplői a labdázó nők – a tartalom harmóniában van a címmel.
Kevésbé fontos a kutyával játszó hölgy és a kép bal oldalán beszélgető nők nem lényeges részei a képnek – inkább csak egyensúlyozó szerepük van.
Más műveivel való összehasonlítása:
- hasonló - természeti témájú képeinek ábrázolási módja azonos
- azonban a nő motívuma olyannyira fontos számára, hogy sok esetben a cím nem takarja (jelképezi) a tartalmat /pl. Piros kutya vagy a Kék váza c. képei – a kutya és a váza csak ürügy a nőalak megfestésére/.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése