Az idei szilvesztert is a megszokott baráti körben töltöm el, mert már jelezte mindkét haverom, hogy legalább olyan jól akarják magukat érezni, mint egy évvel ezelőtt. Az egyik, amelyik tavalyi bulin már a kora esti órákban belefulladt a konyakba és a köztársasági elnök újévi köszöntője tudta csak kijózanítani, most, az idei bulira nem hozza magával az anyósát, mert tavaly is csak a baj volt vele.
Az történt, hogy ez a félagyú tévedésből cigaretta helyett, petárdával kínálta meg a vénlányt. És, mivel a cimbora talpig úriember, még tüzet is adott neki.
Amikor meg ezért a mama egy kissé durcássá vált, azt mondta neki: Anyuka ne duzzogjon! Igaz hogy most leégett a fejéről a kendő, viszont egy ideig nem kell a bajuszát gyantáztatni. De a mama, teljesen csak akkor vigasztalódott meg, amikor a vőt (ezért) lecsukták másfél hónapra. Szegény asszony egy havi nyugdíját áldozta fel és kente meg a börtönőrt, hogy a smasszer naponta locsolgassa vízzel a cellaajtó lakatját, hátha az végleg rárohad a vejkóra.
A másik haver is kellően felkészült az évbúcsúztatóra, nem úgy, mint tavaly. Akkor, a televízióban ünnepi beszédet mondó köztársasági elnök szavába vágott hirtelen felindulásból. Másodszor is bele akart vágni, és csak azért nem sikerült neki, mert a kisbaltát gyorsan kicsavartuk a kezéből. Egyébként jámbor ember és könnyen be lehet vinni a bozótosba ezt a gyagyást, mert politikailag vissza van maradva, mint ótvar után a ragya.
A parlamenti választások másnapján például azzal dicsekedett, hogy mind a tizenhárom jelöltet eltalálta, amelyikre tippelt és már volt is bent a lottózóban megkérdezni, hol és mikor veheti fel érte a nyereményt. Az idén pedig abban a szmokingban jön a „partira”, amit a Vaterán vett negyed áron. Sajnos a neje, meg hozzá van szokva a rongyrázáshoz. (A helyi cementgyárban takarítónő). Tavaly is külföldi cuccokban pöffeszkedett. Holland–bálás nagyestélyiben fog most is feszíteni, amihez egy uszályt akart varratni, de az alacsony vízállás miatt a varrónő ezt nem vállalta.
A szomszédot az idén nem hívjuk, mert tavaly úgy becsókolt éjfélre a frissen főzött törkölyből, hogy az elébe tett virslit golyóstollnak nézte és azzal osztogatott autogramot boldog, boldogtalannak. Felesége figyelmeztette is – ha befejezte a monogramosztást, rendesen tegye vissza kupakot a tollra, mert még tintás lehet tőle a kabátja bélése. A szomszédasszony sem marad el teljesítményben a szomszédtól, csak Ő sörben utazik. Mindig a másodosztályra vált jegyet és óránként ingázik.
A kocsma és az italbolt között.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése