Azt mondja az egyik haverom - az, amelyiken már hatéves korában mutatkoztak az öregkori elbutulás jelei, és akit a helyi kocsmából is kiutáltak, mert négy-öt feles után, erőszakosan a kocsmáros fülébe bömbölt valami ismeretlen „dalt”, az meg kínjában a kocsmapultot harapdálta, mint prosti a stricije fülét, ha kevés a zseton - hogy ő is szervez a faluban egy x-faktoros vetélkedőt.
Zsűribe már be is szervezte a sógorát, akinek olyan „kifinomult” zenei hallása van, hogy rendszeresen összetéveszti a hárfát a nyárfával. Ez az idióta, tavaly ősszel bement az egyik faiskola kertészetébe, hogy néhány hárfacsemetét vásároljon ültetni. Lapáttal kergették ki.
Zsűri tagnak lett felkérve a szomszédja is, aki szintén vájt fülű. Legutóbb a háziorvosa vájta ki a füléből az ott pangó zsiradékot – nagy nehezen. Mondta is neki a doki: Feri bá! Ha legközelebb jön, hozzon magával fúrópajzsot is! Ha nincs otthon, kunyeráljon egyet a metróépítőktől!
Harmadik zsűri tagnak az anyósát nyerte meg.
Ennek a jóasszonynak kisujjában van a zeneelmélet és igen széles ismeretekkel rendelkezik ezen a téren. Néhány éve, egy betelefonálós reggeli rádióműsorban, egy kérdésre kellett válaszolnia az öreg kotlónak, ami nagyjából így zajlott le:
- Hány hangjegyből áll a hangskála? (Kérdezte a műsorvezető.)
- ?...
- Na, segítek! Tíztől kevesebb.
- ?…..
- Na, na, na… Majdnem kilenc.
- ?….......
- Na, még egy kicsit tudok segíteni. Hétnél több, kilencnél kevesebb.
- ?.............
- Most már tényleg csak keveset segíthetek, mert a szerkesztő a fejemre üt. Úgy kezdődik, hogy nyo.. és úgy végződik, hogy ...lc!
- Nyo.. Nyo.. Nyol.. Nyol.. Nyolc? (Bizonytalankodott az öreglány.)
- Ha ez nem kérdés volt, hanem kijelentés, akkor Ön nyert!
Ki, ha nem Ő, aki az X-faktor zsűrijébe való! (Vihogott a haver.)
Negyedik zsűritagnak a Süket Józsi lett kinézve az alvégből, mert az Ő családjában generációkon átívelő kötődés van a hangszerekhez. Ugyanis, a Józsi ük-nagyapja második unokatestvérének a szomszédja játszadozott gyerekkorában egy zongoralábbal, amit az oroszok a háború alatt már nem értek rá feltüzelni, mert a falut a németek váratlanul visszafoglalták. Amikor meg a ruszkik megint betörtek a faluba, a zongoraláb már nem érdekelte őket, mert a vekkeróra szitává lövésével voltak elfoglalva.
A vetélkedő részvevői is, lassan de biztosan összeverődtek.
Elsőnek Rambó Krisztián jelentkezett. (Nincs köze a bárgyú tekintetű egyszemélyes amcsi kommandóhoz.)
A próbameghallgatása a haverék nyári konyhájában zajlott - helyszűke miatt. Amikor a fiú kiengedte a torkán az első hangot, a macska rögtön nekiugrott a csukott ablaknak. Szegény jószág, csak pszichológus segítségével tudta feldolgozni a hallottakat. Azóta, a legkisebb zajra is összerezzen. Kész idegroncs!
A haver anyósa (a zsűriben), pityeregve hallgatta a produkciót, majd a végén, zokogva összeborult a sráccal. Hús-ollóval kellett ketté venni őket.
Jelentkezett egy csajszi is. Az Ő előadása is páratlan volt. Szerencsére, mert így legalább a párját nem kellett végig hallgatni. A zsűri egybehangzó véleménye szerint még sokszor találkozunk a fiatal tehetséggel. (Ugyanis, naponta háromszor, ott jár el a ház előtt). A fiatal „tehetség” áhítattal hallgatta a „négyek bandája” értékelését, majd az elővetélkedő végén mindannyian, könnyeiket nehezen visszatartva összeborultak, mint kártyavár a huzatban.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése