Rezsicsökkentés

Azt mondja a haver, hogy az anyósának - ma reggelre - annyira lecsökkent a rezsije, hogy ki kellett hívni hozzá a háziorvost. Tegnap még semmi baja nem volt az öreglánynak, ma viszont tíz százalékkal lejjebb ment a rezsi benne, ami idáig kórosan magas volt nála. Most már, nem haladja meg az infláció mértékét sem. Az orvos azt mondta neki, hogy ha még ettől is nagyobb rezsicsökkentést akar, akkor csavarja ki a összes villanykörtét a lámpákból és a villanybojlert is alakíttassa át madáretetőnek, mert hosszú lesz a tél, ne fázzanak a cinegék. A gőzölős vasalót pedig, véletlenül se használja tusoláshoz, mert emiatt vízköves lehet majd a tarkója.  
A cimbora „aggódva” kérdezte a dokitól, hogy meddig tarthat ez a rezsi-csökkent állapot a mamánál. De az, semmi jóval nem biztatta vejkót. Ugyanis azt mondta, hogy a betegnek holnap délre már kutyabaja sem lesz. Az idióta ivópajtásom ezen diagnózison felháborodva, egy petáknyi hálapénzt sem adott az orvosnak, sőt a kutyákat is szabadon engedte az udvaron, mire a doki végzett odabent a vizittel. Szegény doktorátus kifelé menet, kénytelen volt a beállítani a százméteres világcsúcsot, pitbullokkal a sarkában. A világcsúcsát csak azért nem hitelesítették neki, mert a két pitbull serkentőszernek számított – ebben az esetben. Most örül hogy doppingvétség miatt nem ütötte meg a bokáját.

A másik haver – amelyik agyilag (nagy nehezen) alulmúlja emezt  – azzal dicsekedett, hogy náluk a hajnali órákban olyan hirtelen kezdett csökkenni a rezsi, hogy alig volt idejük kiugrálni az ablakon. Ilyen alacsony rezsit amióta él, még nem látott. Az apósa, amelyik már sok rezsicsökkentést megért (ha lett volna olyan) és aki emiatt már csont és bőr, azt mondja, hogy ez ellen csak úgy lehet védekezni, ha az emberfia mielőtt este lefekszik, beteszi a mácskát a dunyha alá. Csak arra kell vigyázni, hogy az ne legyen várandós, mert egyszer már megjárt vele. Nem vette észre, hogy a macska belefialt az ünneplőkalapjába és abban ment el a falugyűlésre. Ott meg a kismacskák - a cigaretta füst miatt - nyávogni kezdtek. A polgármester megszakítva a beszédét, vizslatni kezdte az elsősorban ülő öreget, mert azt hitte, hogy az gúnyolódik rajta. Csak akkor dobott egy hátast, amikor a első kölyök-macska kimászott az öreg homlokára.

A szomszédom is azt mondja, hogy őneki már régen csökkentett a rezsije, ezért nemigen érinti ez a tíz százalék. 
A világítást például, már évek óta jánosbogarakkal oldja meg. A  fűtést meg napelemekkel. Az általa, aprólékosan kidolgozott napelemes módszer a következő: Egy szakajtó régi, elhasznált ceruzaelemet kitesz a tűző napra és amikor azok kellően átforrósodtak, berohan velük a szobába (szakajtóstól) és addig melegszik náluk, ameddig azok ismét ki nem hűlnek. Ez, naponta többször is megismételhető. Egy dekával sem lesz nagyobb a fűtésszámla. Az is eszébe jutott már, hogy át kellene  térni a távfűtésre, ami azzal az átalakítással járt volna csak, hogy a szakajtót az udvar legtávolabbi sarkában helyezi el addig, ameddig annak tartalma, fel nem forrósodik.

Mondom neki erre: Ide figyelj te agyatlan! Jobban jársz, ha nem az elhasznált elemekkel futkározol ki-be a lakásból, hanem a kinti meleget adod hozzá a bentihez. Ha a benti tizenegy fokhoz beengeded a kinti tizenkettőt, azok együtt már huszonhárom fokot tesznek ki, ez pedig bőven elég ahhoz, hogy ne télikabátban és ruszkikucsmában kelljen esténkét zuhanyoznod.

A ház vízellátása is megoldott - hencegett tovább, ez a pihent fejű.

Mindössze annyi kellett hozzá, hogy azt a négy cserepet amit a szél hat évvel ezelőtt levitt a háztetőről, nem rakta vissza. Most annyi vize van, hogy el is adhat belőle. A fölösleget feketén árulja  az egyik skálaparkolóban. (Zárjegy nélkül) 
Kéményseprő díjat sem kell fizetnie, mert a kéményseprőmester évekkel ezelőtt rákapott az asszonyára  és az, barterüzletként be lett tudva a tarifába.