- Jó hogy jössz, kis haver! Azt beszélik a faluban, hogy tegnap, kora délelőtt kiraboltad a helyi postahivatalt.
- Én …?
- Azt mondják, olyan hülye voltál, hogy nem a pénzt vitted magaddal, hanem (tévedésből) a leveleket. Otthon pedig azzal vigasztaltad a nejedet, meg az anyósodat, hogy így talán kisebb a haszon, de a borítékokról leáztatott bélyegeknek igen jó a piaca.
- Hát….!
- A két órával később rád rontó kommandósokat is néhány szakadt példánnyal akartad megkenni, hogy ne verjék rád a vasat. Pechedre, egy bélyeggyűjtő sem volt köztük.
- Mert, izé…….
- Hogy lehetsz ilyen balfácán, te féleszű? Szégyent hoztál a falunkra. Ezen röhög a fél ország. Még rabolni sem tudsz szakszerűen! Hogy akarsz te politikus lenni?
- Hát, hát…..
- Jut eszembe! Anyósod azzal dicsekedett nemrég, hogy államtitkárnak tanulsz egy magántanárnál, EU-s támogatással.
- Igen, de…..
- Ez nem hiányszakma, te majom. Már így is annyian vannak, mint a hangya. Ha elvégzed a tanfolyamot, te leszel az ország tizennyolcezer-ötszáznegyvenharmadik államtitkára. Hiányzik ez neked, te tufa? Igaz, az eszednél fogva észrevétlenül el tudnál vegyülni köztük!
- Akkor…..?
- Jobb, ha „kisvállalkozó” maradsz! Ám az nem jó, ha ilyen pancser módon fosztogatod a postahivatalokat, mint tegnap is. Elmagyarázom, mire kell odafigyelned legközelebb.
- ........?
- Az első és legfontosabb szabály az, amikor benyitod az ajtót (az anyósod fekete vastag harisnyájával a fejeden), nem köszönsz oda a postás kisasszonynak, hogy „Jó reggelt, szomszéd asszony!” - mint legutóbb is, mert majd megint felsikít örömében: Jé ez meg a Taknyos Lali a szomszédból!
- De én…..!
- Az sem ártana, hogy mielőtt rabolni mész, a fekete harisnyán - amit a fejedre húzol majd - ollóval vágsz két lyukat, amin keresztül ki tudsz sasolni „munka' közben, meg amikor gyorsan le kell lépned onnan! Most is kétszer nekikoppantál a falnak, mint a cserebogár - mire megtaláltad a kijáratot.
- Hát….
- Más! Ne gördeszkával menj a helyszínre, te pupák, mert ottfelejtheted és amilyen hülye vagy, még aznap visszamennél érte.
- Én.....?
- Továbbá! A harisnya, vagy sapka a fejeden, mindig fekete legyen, mert például egy piros tökfedő - meg a zsák a hátadon - megtévesztheti a környékbeli gyerekeket. Nincs neked arra időd, hogy a „Hull a pelyhes fehér hó” c. dalt énekelgesd az itteni óvodásokkal együtt akkor, amikor a kopók erősen a sarkadban vannak.
- Hát, ez igaz…..!
- Végül: legalább kétszer-háromszor válts járművet menekülés közben. Ha meg a rablást gyalogosan akarod végrehajtani – mert úgyis ott laksz a szomszédban - vigyél magaddal két-három pár papucsot, amit váltogatni tudsz, hogy megtéveszd az üldözőidet. Amelyik mamuszt lecserélted, azt a helyszínen égesd el, vagy hirdesd meg a Vaterán.
Legjobb lenne, ha szagot sem hagynál magad után. Ezért aztán moss lábat, mielőtt „bevetésre” indulsz, te disznó!
- Én …?
- Azt mondják, olyan hülye voltál, hogy nem a pénzt vitted magaddal, hanem (tévedésből) a leveleket. Otthon pedig azzal vigasztaltad a nejedet, meg az anyósodat, hogy így talán kisebb a haszon, de a borítékokról leáztatott bélyegeknek igen jó a piaca.
- Hát….!
- A két órával később rád rontó kommandósokat is néhány szakadt példánnyal akartad megkenni, hogy ne verjék rád a vasat. Pechedre, egy bélyeggyűjtő sem volt köztük.
- Mert, izé…….
- Hogy lehetsz ilyen balfácán, te féleszű? Szégyent hoztál a falunkra. Ezen röhög a fél ország. Még rabolni sem tudsz szakszerűen! Hogy akarsz te politikus lenni?
- Hát, hát…..
- Jut eszembe! Anyósod azzal dicsekedett nemrég, hogy államtitkárnak tanulsz egy magántanárnál, EU-s támogatással.
- Igen, de…..
- Ez nem hiányszakma, te majom. Már így is annyian vannak, mint a hangya. Ha elvégzed a tanfolyamot, te leszel az ország tizennyolcezer-ötszáznegyvenharmadik államtitkára. Hiányzik ez neked, te tufa? Igaz, az eszednél fogva észrevétlenül el tudnál vegyülni köztük!
- Akkor…..?
- Jobb, ha „kisvállalkozó” maradsz! Ám az nem jó, ha ilyen pancser módon fosztogatod a postahivatalokat, mint tegnap is. Elmagyarázom, mire kell odafigyelned legközelebb.
- ........?
- Az első és legfontosabb szabály az, amikor benyitod az ajtót (az anyósod fekete vastag harisnyájával a fejeden), nem köszönsz oda a postás kisasszonynak, hogy „Jó reggelt, szomszéd asszony!” - mint legutóbb is, mert majd megint felsikít örömében: Jé ez meg a Taknyos Lali a szomszédból!
- De én…..!
- Az sem ártana, hogy mielőtt rabolni mész, a fekete harisnyán - amit a fejedre húzol majd - ollóval vágsz két lyukat, amin keresztül ki tudsz sasolni „munka' közben, meg amikor gyorsan le kell lépned onnan! Most is kétszer nekikoppantál a falnak, mint a cserebogár - mire megtaláltad a kijáratot.
- Hát….
- Más! Ne gördeszkával menj a helyszínre, te pupák, mert ottfelejtheted és amilyen hülye vagy, még aznap visszamennél érte.
- Én.....?
- Továbbá! A harisnya, vagy sapka a fejeden, mindig fekete legyen, mert például egy piros tökfedő - meg a zsák a hátadon - megtévesztheti a környékbeli gyerekeket. Nincs neked arra időd, hogy a „Hull a pelyhes fehér hó” c. dalt énekelgesd az itteni óvodásokkal együtt akkor, amikor a kopók erősen a sarkadban vannak.
- Hát, ez igaz…..!
- Végül: legalább kétszer-háromszor válts járművet menekülés közben. Ha meg a rablást gyalogosan akarod végrehajtani – mert úgyis ott laksz a szomszédban - vigyél magaddal két-három pár papucsot, amit váltogatni tudsz, hogy megtéveszd az üldözőidet. Amelyik mamuszt lecserélted, azt a helyszínen égesd el, vagy hirdesd meg a Vaterán.
Legjobb lenne, ha szagot sem hagynál magad után. Ezért aztán moss lábat, mielőtt „bevetésre” indulsz, te disznó!
Megjegyzések
Megjegyzés küldése