- Jani bá! Hallom, hogy beválasztották a nemzet cipészei közé, amiről a többi elaggott nemzet-cipésze döntött, miután megüresedett egy hely közöttük. Mivel érdemelte ezt ki?
- Hát (mi cipészek), egy alomból valók vagyunk. Így aztán természetes, hogy a cipészek a cipészek közé csak suszterokat választanak. Mit keresne ott például egy kőműves? Még az is nyomott valamicskét a latba, hogy cipéket talpaltam napi 3 órában - mielőtt meg nem vényültem.
- De hát ez vót a dóga, Jani bá! Amikor kész vót a cipe, megkapta érte a munka díját, ami után járulékot fizetett, ami miatt most nyugdíjat kap. Miért kellene azért külön hálálkodnunk, mert maga a cipészkedést választotta - valamilyen oknál fogva. Van „arca” hozzá, hogy a „nemzet cipésze” címén felmarkolja azt a kis „pízecskét” ami ezzel jár – ráadásul a semmiért?
- A nyugdíjam nem sok mindenre elég. A luxusnyaralóm rezsijét sem fedezi. A rózsadombi villám személyzetének is kell vetnem valamit, nem is beszélve a cipészeknél elvárható nagyvilági, társasági élet fenntartásáról. Ezért aztán éppen jókor jött ez a havi 630 ezer – életem végéig.
- Mások, akik sokkal keményebben dogoztak és sokkal hasznosabban is - mit maga annak idején - ennek a tized részéből kénytelenek most a nem létező luxus nyaralójukról és a nagyvilági, társasági életükről álmodozni.
- Ez legyen az ő bajuk! Viszont, a cipét, amit megsarkaltam nekik, hordhatják boldogan és örüljenek annak, hogy luk van a seggükön!
- Nem tart attól, hogy egy másik cipész - aki a maga helyére vágyik – naponta imádkozik azért, hogy Jani bá is minél előbb „szögre akaszthassa” a „megfáradt” cipéjét, hogy aztán ő kaszálhasson több mint félmilliót havonta, érdemtelenül?
- Kicsit idegesít, de úgy tűnik, hogy a 630000 sokkal jobb nyugtatószer, mint a Valeriana. Ami meg engem illet, nem azért vagyok cipész, hogy ne tudnám, a vastag bőr mire való!
Megjegyzések
Megjegyzés küldése