A hülyének nézettek
két főcsoportra oszthatók: vannak a (könnyűszerrel) hülyének nézhetők és vannak
a (legaljasabb próbálkozások ellenére is) hülyének nézhetetlenek.
Az előbbiek (a hülyének nézhetők) is két csoportra
oszthatók. Az egyik csoport tagjai minden anyagi ellenszolgáltatás nélkül
nézhetők hülyének, akik még ahhoz is hülyék, hogy a hülyének nézettségükből
hasznot húzzanak.
A másik csoport pedig
azokból áll, akik egy kevéske odavetett morzsával is még hülyébbnek nézhetők, mert a morzsa, vagy megalázóan kevés, vagy csak
valamilyen álmorzsa – ami például műanyag reszelék is lehet.
Az ingyenesen
hülyének nézhetők legnagyobb problémája (és ezért nem is gyógyíthatók), hogy
nem tudják magukról: ők hülyének nézhetők. Tünetmentesek, és ezért abban a tévhitben
élnek, hogy ők hülyének nézhetetlenek. Így aztán a hülyének nézettségük
eredményét sem tudják kiértékelni a hülyeségük miatt.
Reménytelenek!
A másik csoport
„profikból” áll. Ők azok, akik az odavetett alamizsnával nézhetők hülyének.
Ezek kifejezetten szeretik, ha néha-néha hülyének nézik őket, mert akkor
legalább csurran-cseppen valami. (Abból, amit előtte lemarkecoltak tőlük, vagy
amit ezután fognak.) A hülyének
nézhetőségük miatt viszont képtelenek felismerni azt a néhány fillért, amelyik
egyszer már járt náluk. Úgy örülnek neki, mintha még soha nem látták volna azt.
A hülyének nézhetők ilyen típusa veszélyesebb, mint a „nonprofit” hülyének
nézhetők, mert ezek mindenre képesek. Még arra is, hogy egy kis lóvéért a saját gyereküket is felvigyék a repülőgépre.
A hülyének
nézhetetlenek (normális) tábora is két részre osztható.
Az egyik, amelyik mindig is az volt, a másik pedig, amelyik
tanult az előzményekből.
Ezeket a hülyének nézők ki nem állhatják, ezért a hülyének
nézhetőket minden lehetséges és hazug módon heccelik a hülyének nézhetetlenek
ellen.
Egyre kevesebb sikerrel!
A fenti tanulmány megegyezik a
brit tudósok és a londoni elemzők egybehangzó véleményével, valamint az itthoni
tapasztalatokkal is.
*
Megjegyzések
Megjegyzés küldése