Azt mondja a haverom (az, amelyik még nálam is hülyébb), hogy nem ér rá velem diskurálni, mert ezer a dolga.
- Ilyenkor - hétvégén - nem jársz lopni? Akkor miben sántikálsz, nokedli? - faggattam.
- Hát, belekezdtem egy lejárató kampányba.
- Aztán kit akarsz lejáratni, te bugris?
- Megint nősülni akarok, de van két fazon, akik ugyanarra a csajra aspirálnak, amelyikre én. Ezeket akarom előtte teljesen besározni annyira, hogy amikor már ki sincsenek az általam rájuk kent szutyokból, a leánynak ne lehessen más választása rajtam kívül.
- Nem vagy biztos abban, hogy egyébként téged választana?
- Az egyik figurának (ezek közül) nem sok az esélye velem szemben, mert ő is évekig abba a tyúkólba járt lopni, ahová én. Csak előbb lebukott. Vele könnyen elbánok. A másik viszont nem „szakmabeli” és még csak nem is,”a mi kutyánk kölyke”. Ezért kell keményen lejáratni. Nehogy már ő tűnjön a jobb(ik) partinak a csajszi szemében!
- Na de pont te akarod kicsinálni a srácot? Te, akinek most is ott van a vállán annak a kendermagos kakasnak a tolla, amelyiknek a nyakát tegnap éjszaka tekerted ki Julis néném baromfiudvarában – másik két tyúkéval együtt?
- Miért ne? Lejárató kampányomat azoknak a bevált módszereknek az alkalmazásával folytatom, amit a jó öreg nevelőapámtól lestem el. (Ő is szakmabeli, de ő nem a tyúkólakat látogatja rendszeresen, hanem a bankokat.)
- Tehát, mivel mocskolod majd őket - főleg azt, amelyik nem „szakmabeli”, és ezért nagy esélye van annak, hogy miatta silányak lehetnek majd az esélyeid?
- A múlt héten azt terjesztettem el róla, hogy bőrkeményedés van a kukiján. Emiatt nem bír fára mászni. Meg azt is, hogy olyan büdös a lehelete, hogy ahová beteszi a lábát, ott tömegesen pusztulnak a görények. A saját kutyája is nyüszítve bújik előle.
- Azannyát, neked aztán nem kell rossz májért a szomszédban házalni.
- Ezen a héten meg elhintem a környéken, hogy a manusz bélpoklos, és csak azért nem látszik rajta, mert festi magát. Plusz, nem elég, hogy egy lovat képes megenni reggelire, még a lovászt is megkergeti néha.
- Nem semmi a repertoárod!
- Már kiagyaltam a jövő heti szennyet is, amit bedobok a köztudatba. Tudtára adom mindenkinek, hogy ez a majom rendszeresen összegraffitizza a volt anyósa homlokát, ami miatt néha úgy néz ki az öreglány, mint egy vasúti kocsi. A szomszéd hülye gyereke egyszer már fel is akart szállni rá, de amikor megtudta, hogy a nénike nem áll meg minden állomáson, letett róla.
- Volt neki anyósa?
- Volt neki anyósa?
- Nem mindegy? Inkább mondom, mi lesz az utána következő. A fejekbe sulykolom azt is, hogy ezt a ganéj alakot csak azért nem akasztották fel eddig, mert az egyetlen, még munkára fogható hóhér éppen az ő apósa. Fennállna az összeférhetetlenség gyanúja.
- Van neki apósa is?
- Számít ez valamit? Meg azt is tudatom mindenkivel, hogy ez a tetű - kétévesen - meggyújtotta a pelenkát a kisöccsén. Akkor el is zavarták a háztól, de valaki visszavitte, mert a chip segítségével be tudták azonosítani, hogy honnan kóválygott el.
- Oké, oké! Ahhoz, hogy ezeket elhiggye a leányzó, vagy nagyon naivnak, vagy nagyon bolondnak kell lennie. De ha ezek közül egyik sem jellemző rá, akkor bizony lőttek a lakodalmadnak. Rád marad majd a lovászgyerek kergetése! És még azzal is számolhatsz, hogy örökre agglegény maradsz,...hacsak nem éred utol a lovászlegényt!
Megjegyzések
Megjegyzés küldése