A hülyeséget, a kapzsiságot és a túlszaporodást egyre nehezebben bíró Földünkön háromféle embertípus létezik csak - nem több és nem kevesebb!
Ők azok: a tájékozott, a tájékozatlan és a haszonélvező.
A tájékozott térfogata legoptimistább becslések szerint is csak 18% , a tájékozatlané 80, a haszonélvezőé pedig mindösszesen 2, azaz kettő százalék.
A tájékozottat arról ismerhetjük fel, hogy tájékozott. Igaz, nem sokra megy vele.
A tájékozatlant meg arról, hogy feltétel nélkül, betegesen imádja a haszonélvezőt. Szinte bolondul érte!
A haszonélvezőt pedig arról, hogy fáradhatatlanul tudja élvezni a hasznot – nemcsak a sajátját, hanem az előbbi kettőét is. (Főleg azt!)
A tájékozott tudja, hogy az ő hasznát is a „kétszázalékos” élvezi – ezért tájékozott. Szüntelenül morog érte, de a 18%, az csak 18% - akárhonnan is nézzük!
A tájékozatlan pedig - aki gyárilag szintén tájékozottnak lett összerakva, de akit a tájékozatlanokból álló környezete, valamint a haszonélvező hamis csicsergése a porig tájékozatlanított - még azzal sincs tisztában, hogy mi is az a haszon. Hisz’ sohasem volt neki. Így ha találkozna is vele – mármint a haszonnal, eszébe sem jutna élvezni azt. Sőt! Személyes sértésnek venné, ha rákényszerítenék az élvezésre – a haszonélvezésre. Ezért nem győz hálát adni az égnek, hogy megadta neki a haszonélvezőt, aki leveszi a válláról ezt a „gondot”.
A tájékozatlan pedig - aki gyárilag szintén tájékozottnak lett összerakva, de akit a tájékozatlanokból álló környezete, valamint a haszonélvező hamis csicsergése a porig tájékozatlanított - még azzal sincs tisztában, hogy mi is az a haszon. Hisz’ sohasem volt neki. Így ha találkozna is vele – mármint a haszonnal, eszébe sem jutna élvezni azt. Sőt! Személyes sértésnek venné, ha rákényszerítenék az élvezésre – a haszonélvezésre. Ezért nem győz hálát adni az égnek, hogy megadta neki a haszonélvezőt, aki leveszi a válláról ezt a „gondot”.
A haszonélvező pedig jól taktikázik, ugyanis felismerte, hogy a tájékozatlan 80 %-os, a tájékozott meg csak 18. Nem hülye, hogy az utóbbira támaszkodjon! Ha az utóbbira támaszkodna, soha nem élvezhetne – hasznot. Ezért az az érdeke, hogy a tájékozatlan még mélyebbre tájékozatlanodjon, így biztosítva a saját, folytonos haszonélvezetét – amíg egyszer csak bele nem bolondul a mértéktelen haszonélvezésbe.
A tájékozott nem tudja a százalékos arányokat a maga javára fordítani, mert a tájékozatlan szívesebben hisz a haszonélvezőnek. A haszonélvezőnek meg – miközben élvezi az egyre nagyobb hasznot – csak annyit kell tennie, hogy hetente egyszer exkluzíve még lejjebb tájékoztalanítsa a tájékozatlant, megerősítve benne azt a felismerést, hogy a haszonélvezőtől nincs jobb haszonélvező a világon, legalábbis ameddig a szem ellát.
A tájékozott nem tudja a százalékos arányokat a maga javára fordítani, mert a tájékozatlan szívesebben hisz a haszonélvezőnek. A haszonélvezőnek meg – miközben élvezi az egyre nagyobb hasznot – csak annyit kell tennie, hogy hetente egyszer exkluzíve még lejjebb tájékoztalanítsa a tájékozatlant, megerősítve benne azt a felismerést, hogy a haszonélvezőtől nincs jobb haszonélvező a világon, legalábbis ameddig a szem ellát.
A tájékozatlan meg van győződve arról, hogy csak a haszonélvező tudja őt megvédeni mindenféle bajtól, és ezért csak haszonélvezőnek az istenadta joga, hogy a hasznot élvezhesse. (Az övét is!)
A tájékozatlan a saját anyját is megölné, ha az kétségbe merné vonni a haszonélvező haszonélvezethez való jogát. A tájékozatlan határtalanul szereti a haszonélvezőt, és ha skandálja nevét, akkor nem azt rikoltozza, hogy Haszon Élvező! Haszon Élvező!…, hanem csak a keresztnevét, azt, hogy Élvező! Élvező! …..! Ez bensőségesebben hangzik, és jelzi a kettőjük közötti töretlen bizalmat, megbonthatatlan és „kölcsönös” barátságot. A „kölcsönösség” (devizában) csak a tájékozatlant (no meg a tájékozottat) terheli. Némelyiknek már a háza is ráment.
A haszonélvező meg röhögve élvezi a hasznot.
De csak addig, ameddig a tájékozatlan nem lesz tájékozott!
A tájékozatlan a saját anyját is megölné, ha az kétségbe merné vonni a haszonélvező haszonélvezethez való jogát. A tájékozatlan határtalanul szereti a haszonélvezőt, és ha skandálja nevét, akkor nem azt rikoltozza, hogy Haszon Élvező! Haszon Élvező!…, hanem csak a keresztnevét, azt, hogy Élvező! Élvező! …..! Ez bensőségesebben hangzik, és jelzi a kettőjük közötti töretlen bizalmat, megbonthatatlan és „kölcsönös” barátságot. A „kölcsönösség” (devizában) csak a tájékozatlant (no meg a tájékozottat) terheli. Némelyiknek már a háza is ráment.
A haszonélvező meg röhögve élvezi a hasznot.
De csak addig, ameddig a tájékozatlan nem lesz tájékozott!
Megjegyzések
Megjegyzés küldése