- Adjon az Isten, Jani bá! Mi ez a két nagy monokli a szeme körül? Úgy néz ki, mint egy pandamaci. Csak nem elkóborolt megint otthonról engedély nélkül?
- Dehogyis, azért még soha nem vert meg a Csapájev-tekintetű anyósom, mert elmentem, csak amiatt, hogy visszajöttem.
- Valamiért csak „meghintette” magát Maris néném, mert ok nélkül nem szokott ő helybenhagyni így senkit. Látlelet van?
- Lett volna, de az orvos sem mer vele ujjat húzni. Annak is csak egy élete van!
- A dokit tán csak nem meri eltángálni Mariska néni, mivel az orvos hivatalos személynek számít.
- Először az orvos is azt hitte, de az élet nagy tanítómester. Szegény azóta is dadog.
- Aztán mikor alakították ki a kedves anyósával, Maris nénémmel ezt a népies, hagyományteremtő gyakorlatot, Jani bá?
- Először akkor páholt el alaposan, amikor megtudta, hogy nálam más politikus a nyerő, nem pedig az, akiért ő rajong. A szomszédok vettek ki a kezei közül.
- Nem mondja?!
- De biza! Mostanság csak az istállóban merek aludni, mert ha éjszaka megtámadna, a sötétben nagy eséllyel tévesztene össze valamelyik marhával. Bár, ha jól belegondolok, a marha is ember! Miért szenvedjen mások elvakult anyósa miatt!
- Térjünk vissza a politikai indítékra, Jani bátyám! Hogyhogy nem egy és ugyanarra a pártra szavazgatnak családon belül?
- Régen mindketten arra az egy pártra voksoltunk, ami volt, de amióta az kettévált (az egyikre és a másikra), azóta ki ennek, ki annak a híve lett. Én például az Egyik, Maris nénéd pedig a Másik Párt mozgalmáraira fogad minden negyedik esztendőben. Igaz, egyszer tévedésből a Másik helyett az Egyikre tette az ikszet, és ez úgy megviselte lelkileg, hogy bánatában kétszer is neki akart menni jajveszékelve a Dunának. Csak azért nem lett tragédia belőle, mert a Dunának volt annyi esze, hogy mind a kétszer egy-egy nagy kanyarral kikerülje Maris mamát. Azóta van egy helyett három Dunakanyarunk.
- Mi az, ami miatt a mama ennyire bolondul az általa választott, kedvenc politikus-bálványaiért?
- Egy oka lehet csak. A konyhájában egy olyan rádió bömböl egész nap, amelyik csak a Másik Párt adóját fogja valami miatt, míg az Egyik Párt adásai csak nagyon halkan jönnek, vagy sehogyan sem.
- Mi van akkor, ha mégis kiderül, hogy az imádottjai között csúnya, rossz fiúk is vannak?
- Egyszerűen nem hiszi el.
- Nem próbálták mégis meggyőzni a nyers valóságról?
- Pityu, a sógorom egyszer nekilátott, hogy kioktassa, mire anyósom automatikusan idegbe esett, és úgy vágta fültövön a szerencsétlent, hogy az habozás nélkül leszédült a lócáról. A sógorom az eset óta csak feliratos filmeket tud nézni.
- Mit mond az orvos, gyógyítható még a mama?
- Azt mondja nem, mert azonnal jelentkeznének nála az elvonási tünetek, ami még több családon belüli erőszakkal járna. Helyette azt tanácsolja, hogy mindig gondosan és belülről zárjam az istálló ajtaját!
- Dehogyis, azért még soha nem vert meg a Csapájev-tekintetű anyósom, mert elmentem, csak amiatt, hogy visszajöttem.
- Valamiért csak „meghintette” magát Maris néném, mert ok nélkül nem szokott ő helybenhagyni így senkit. Látlelet van?
- Lett volna, de az orvos sem mer vele ujjat húzni. Annak is csak egy élete van!
- A dokit tán csak nem meri eltángálni Mariska néni, mivel az orvos hivatalos személynek számít.
- Először az orvos is azt hitte, de az élet nagy tanítómester. Szegény azóta is dadog.
- Aztán mikor alakították ki a kedves anyósával, Maris nénémmel ezt a népies, hagyományteremtő gyakorlatot, Jani bá?
- Először akkor páholt el alaposan, amikor megtudta, hogy nálam más politikus a nyerő, nem pedig az, akiért ő rajong. A szomszédok vettek ki a kezei közül.
- Nem mondja?!
- De biza! Mostanság csak az istállóban merek aludni, mert ha éjszaka megtámadna, a sötétben nagy eséllyel tévesztene össze valamelyik marhával. Bár, ha jól belegondolok, a marha is ember! Miért szenvedjen mások elvakult anyósa miatt!
- Térjünk vissza a politikai indítékra, Jani bátyám! Hogyhogy nem egy és ugyanarra a pártra szavazgatnak családon belül?
- Régen mindketten arra az egy pártra voksoltunk, ami volt, de amióta az kettévált (az egyikre és a másikra), azóta ki ennek, ki annak a híve lett. Én például az Egyik, Maris nénéd pedig a Másik Párt mozgalmáraira fogad minden negyedik esztendőben. Igaz, egyszer tévedésből a Másik helyett az Egyikre tette az ikszet, és ez úgy megviselte lelkileg, hogy bánatában kétszer is neki akart menni jajveszékelve a Dunának. Csak azért nem lett tragédia belőle, mert a Dunának volt annyi esze, hogy mind a kétszer egy-egy nagy kanyarral kikerülje Maris mamát. Azóta van egy helyett három Dunakanyarunk.
- Mi az, ami miatt a mama ennyire bolondul az általa választott, kedvenc politikus-bálványaiért?
- Egy oka lehet csak. A konyhájában egy olyan rádió bömböl egész nap, amelyik csak a Másik Párt adóját fogja valami miatt, míg az Egyik Párt adásai csak nagyon halkan jönnek, vagy sehogyan sem.
- Mi van akkor, ha mégis kiderül, hogy az imádottjai között csúnya, rossz fiúk is vannak?
- Egyszerűen nem hiszi el.
- Nem próbálták mégis meggyőzni a nyers valóságról?
- Pityu, a sógorom egyszer nekilátott, hogy kioktassa, mire anyósom automatikusan idegbe esett, és úgy vágta fültövön a szerencsétlent, hogy az habozás nélkül leszédült a lócáról. A sógorom az eset óta csak feliratos filmeket tud nézni.
- Mit mond az orvos, gyógyítható még a mama?
- Azt mondja nem, mert azonnal jelentkeznének nála az elvonási tünetek, ami még több családon belüli erőszakkal járna. Helyette azt tanácsolja, hogy mindig gondosan és belülről zárjam az istálló ajtaját!
Megjegyzések
Megjegyzés küldése