– Jani bá, hallom, hogy a szilvesztert megint egy ötcsillagos wellness-szállodában töltötték az asszonnyal! Maguknak hetente hozzák a nyugdíjat?
– Marisom sokat mondogatta, hogy a tavalyi kamu 5 csillagos helyett most egy valódi luxus hotel medencéjében szeretne pancsikázni. Egy kis klóros víz őt is megilleti alanyi jogon.
– Mi volt a bibi a tavalyi szállónál?
– Hát valójában az a hotel csak két csillagos volt, de némi felárért további három csillagot választhattunk (volna) tetszés szerint a szálloda felett elterülő éjszakai égboltról. Az eget viszont éppen akkor vastag felhők takarták, ezért szerény szilveszterrel kellett beérnünk. Most azonban az asszony nem engedett az ötből!
– Igaza is van, kell egy kis kikapcsolódás elit társaságban: svédasztal, hűtött pezsgő, élőzene, Halott Pénz stb! Jut eszembe! Milyen mélyen kellett emiatt belekotorniuk a szalmazsákba, János bá?
– A zseton nem számít, ha Maris nénédre rájön a rongyrázhatnék. Bálaszámra rázza a rongyot olyankor! Utána mindig térdig járunk a rázott rongyban.
– Itt már volt svédasztal is?
– Volt, mert a tulaj előtte két nappal hozatott svéd asztalt az IKEA-ból.
– Oké, de kaja volt-e rajta, Jani bá? Vagy enni nem adtak?
– Dehogyisnem! Rogyásig volt az IKEA-s asztal, ezért mindig négy üres reklámszatyorral mentünk reggelizni.
– Miért nem öttel?
– Mert kettőnknek csak négy keze van.
– Nem szólt senki magukra, hogy otthon tömjék tele magukat, ez itt nem hizlalda?
– Nem, csak a hotel tulajának a homloka gyöngyözött szaporán, amikor látta, hogy
pakolni kezdünk, de inkább ő izzadjon - ne mi koplaljunk egész nap!
– Amúgy minden simán ment?
– Naná, csak érkezéskor kellett diszkréten oldalba löknöm az asszonyt, mert ezredes úrnak szólította a londínert - az öltözéke miatt.
– Milyen volt a szilveszteresti program?
– A vacsoránál egy szimpatikus asztaltársasághoz ültettek, ahol Marisom bele is kóstolt a mellette ülő fickó ételébe – miután illedelmesen megkérdezte tőle, hogy megengedi-e. Az meg akkorát nyelt az idegtől, hogy a csokornyakkendője háromszor is megperdült a nyakán. Úgy nézett ki hirtelen, mint egy növényvédő helikopter. Amikor meg leállt a légcsavar rajta, a fickó sietve átült az asztal másik sarkára.
– Táncika volt-e?
– Marisom csak a mulatósra szeret lötyögni, de itt ilyen nem volt. A pincér azt mondta, ha erre van igényünk, két utcával odébb van a „Cefre-tanya”, ott próbálkozzunk. Ott viszont kötelező a golyóálló mellény!
– Milyen volt a wellness?
– Ne is mondd! Maris nénéd a fürdőruhája helyett (tévedésből) a vejünk búvárszerkóját hozta magával. A medence körül tanyázó vendégek meg fetrengtek a röhögéstől, amikor anyjukom belegázolt a derékig érő vízbe, hátán a 2 darab oxigénpalackkal, kezében egy szigonypuskával. Egy fiatalember mobilon oda is szólt a főnöknek, hogy azonnal jöjjön, mert egy rakétahajtású, zakkant öreglány öli a cápákat a medencében.
– Mit üzent vissza a főnök?
– Azt mondta, nem baj, mert már úgyis túlszaporodtak.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése